Az OEP-nek is változnia kell

- Sokan meglepődtek, amikor ön az ismeretlenségből egyszer csak az 1500 milliárd forintos pénzalappal gazdálkodó Országos Egészségbiztosítási Pénztár élére került. Hogyan történt mindez?

- Egyik nap telefonon keresett az egészségügyi miniszter, és behívott egy beszélgetésre, ezt követően javasolta kinevezésemet a kormánynak. Számomra nagy kihívás az egészségügy modernizálásában való részvétel, ezért fogadtam el a felkérést.

- Korábban milyen területeken dolgozott? Volt kapcsolata az egészségüggyel, a biztosítással?

- Pénzintézeti területről jöttem, amire „szerződtem”, sok szempontból más, mint az elődeimé volt. Elsődleges feladatom az egészségügyi reform végrehajtásának segítése, az ehhez kapcsolódó döntések előkészítésében való részvétel, valamint vezetői információszolgáltatás a szaktárca részére. Ugyanakkor az OEP-et is fel kell készítenem a változásokra, hogy egy hatékony, működését, tevékenységét tekintve jobban átlátható szervezet jöjjön létre.

- Várhatók-e személyi változások az OEP élén?

- A szervezet bármilyen átalakítását a ott zajló folyamatok egyszerűsítése mentén képzelem el. Ezt követően lehet bármilyen döntést hozni a szervezet átalakításáról. Amit már látok, hogy a biztosító belső működésének javítása érdekében feltétlenül szükséges egy minőségbiztosítási rendszer megteremtése. Az ezzel kapcsolatos munkálatok már megkezdődtek.

- Hogyan oldható meg, hogy az OEP valódi biztosítóként működjön?

- Ez a kormányzat kompetenciája. Az OEP annyiban tekinthető pénztárnak, hogy éves szinten mintegy 1500 milliárd forintot fizet ki. Egy valódi biztosítónak – álláspontom szerint – lényegesen több lehetősége van. Hogy példát is mondjak: ez idő szerint nincs lehetősége arra, hogy válasszon az egészségügyi szolgáltatók között, s csak attól vásároljon szolgáltatást, egészségügyi ellátást, ahol azt minőségi színvonalon nyújtják. Továbbá nem vizsgálja az ellátásra való jogosultságot, nem szűrheti ki a potyautasokat a rendszerből, s arról sem vagyok meggyőződve, hogy pontosan tudja, ki az igazi ügyfele.

- Támogatja ön az egymással versengő biztosítók létrehozását, s köztük milyen szerepe lehetne az OEP-nek?

- A biztosítási rendszerről történő döntés kormányzati kompetencia. A „mi lenne ha” kérdéssel akkor kell foglalkoznunk, ha ismertté válik a döntés.

- Mikor vezetik be az egyéni járulékszámlák rendszerét?

- A járulékbevallás, -befizetés és -behajtás 1999 januárja óta az APEH hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az OEP informatikai rendszere már most alkalmas arra, hogy a biztosítottak ellenőrizni tudják, érvényes-e a TAJ számuk, munkáltatójuk bejelentette-e őket, vagy hogy lekérdezzék a „betegút”-jukat. Akinek van ügyfélkapus hozzáférése, s ezt bárki megkaphatja, látja, hogy az általa igénybe vett szolgáltatásokra mennyit fizetett ki a biztosító. Ez az átláthatóbb finanszírozás érdekében fontos.

- Mi a véleménye a biztosítási felügyelet létrehozásáról?

- Magánvéleményem az, hogy szükség van rá. Ugyanúgy, ahogyan a PSZÁF is ellenőrzi a pénzintézeteket, szükség van az egészségügy szereplőinek ellenőrzésére is. Fontos, hogy legyen egy olyan szervezet, amely foglalkozik a biztosítottak képviseletével, garantálja a nyilvánosságot, minősíti és értékeli a szolgáltatók munkáját, felügyeli a biztosítót, azaz egy szóban összefoglalva: megteremti a fogyasztóvédelmet.

- Mit kíván tenni az OEP gazdálkodásának átláthatóbbá tétele érdekében?

- Meg kell teremteni a biztosítotti jogviszony ellenőrzését, hiszen az nem tartható, hogy az is kap szolgáltatást, aki nem biztosított. Hosszabb távon át kell gondolni az egész finanszírozási struktúrát, meg kell vizsgálni, hogyan lehet egyszerűbbé és ésszerűbbé tenni. Ezáltal pedig azt is el kell érni, hogy a szolgáltatók számára a finanszírozási rendszer kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé váljon.

- Ön szerint mikor kezdődhet meg a struktúraváltás az egészségügyben? Mikor szűnhet meg és hogyan az OEP szerződéskötési kényszere az egészségügyi intézményekkel?

- A szerkezeti átalakulás kezdő lépése már megtörtént azzal a 6,5 milliárd forintos pályázattal, amelyet a szakminiszter úr hirdetett meg. Ennek végrehajtása több hónapos folyamat lesz, amely átnyúlik a következő évre is. Az OEP szerződéskötési kényszere akkor szűnik meg, ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik.

- Önök mennyiben segíthetnek az egészségügyi struktúraváltás felgyorsításában?

- Mivel az aktív kórházi ellátás finanszírozása a legdrágább, érthető, ha azt szeretnénk ösztönözni, hogy a betegek feleslegesen ne kerüljenek fekvőgyógyintézetbe. Amit „alacsonyabb” szinten meg lehet oldani, azt ott is kell megoldani. Ezért is fontos a járóbeteg-ellátás preferálása.

- Készül a jövő évi költségvetés. Mire számíthatnak a gyógyítóintézmények?

- Ezt korai lenne megválaszolni a számok véglegesítése előtt. A lényeg az, hogy a reformok végrehajtásával az egy esetre jutó kiadás növekedhessen, például úgy, hogy a szükségtelen kapacitások számát csökkentjük.

- Az intézmények finanszírozásához tervezett összeg kisebb az ideinél. Esetleg a törvény-előkészítők számoltak a vizitdíjjal, a kórházi napidíjbevétellel?

- A szerkezetátalakítás azt célozza meg, hogy az egy esetre jutó pénz ne csökkenjen. A szétosztható pénz nagyságát az befolyásolja, hogy az állampolgárok mennyi járulékot fizetnek. Csak abból tudunk gazdálkodni, ami rendelkezésünkre áll. A szolgáltatók részére a vizitdíj addicionális bevételi forrás lesz, hisz az összeg náluk marad.

- Kisebb lesz a gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-kassza is jövőre. E szerint számolni kell-e a betegek által fizetett önrész tetemes növekedésével?

- A gyógyszerkassza 2006-ban az infláció közel háromszorosával növekedett, ez fenntarthatatlan az ország számára. Számítás szerint a gyógyszer-gazdaságosságról szóló törvény révén a költségvetés számai tarthatók lesznek. A lényeg az, hogy a gyártók, akik eddig profitáltak a kassza növekedéséből, viseljenek nagyobb terhet, és ne a páciensek.

- Ön szerint megfelelő a biztosító által támogatott generikus, illetve innovatív gyógyszerek tb-támogatásának aránya?

- A generikus program nem magyar „találmány”, a világ számos országában van arra példa, hogy az olcsóbb készítmények támogatásával próbálják meg elejét venni a gyógyszerkassza túlköltésének. Ugyanakkor a generikus program továbbvitelével nyílik lehetőség arra, hogy korszerű, valódi terápiás eredményt hozó, új készítmények kerülhessenek be a támogatási rendszerbe.

- Jövőre átjárható lesz az egészségbiztosítási alap gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz- és gyógyító-megelőző kasszája. Ám együttes összegük kisebb az ideinél. Hogyan lehet így jobb minőségben, költséghatékonyabban gyógyítani?

- A kassza nagyságának megítélésével várjuk meg a végleges döntést a költségvetésről. A fontos az, hogy az egészségügy modernizációjával elérjük: a ténylegesen szükséges ellátások után fizessünk. Hiszem, hogy a struktúraváltozással, a hatékonyság növelésével, a potyautasok kiszűrésével a biztosítottakra jutó pénzösszeg nem csökken.

- A magyarok általában nem szoktak hozzá a gyógyítási várólistákhoz. Pedig már több szakterületen hetekig várni kell a beavatkozásokra.

- Eddig is voltak várólisták, csak azt betegelőjegyzésnek hívták, s nem hiszem, hogy a betegek számára átláthatóak voltak. Ennek elérése érdekében fontos a törvényi szabályozás. A várólista ismert a nálunk gazdaságilag jóval gazdagabb országokban is. Példaként Nagy-Britanniát szokták emlegetni, ahol nem ritka egyes beavatkozásokra a többhetes, sőt hónapos várakozási idő. Egy európai uniós döntés szerint szakmailag elfogadható, hogy egy beteg akár egy évet is várakozhasson egy csípőprotézis beültetésére. Nyilván nehéz elfogadtatni bárkivel, hogy a gyógyulásához szükséges beavatkozásra várnia kell. Ám miután az egészségbiztosítási alap nem feneketlen zsák, a beavatkozásokat megfelelő módon kell és lehet ütemezni, ennek elkerülésére növelni kellene a járulék összegét. Azért is szeretném erősíteni a biztosító szakmai ellenőrzését, és kiegészíteni azt a pénzügyi ellenőrzéssel. Ahol ilyen nagyságrendű közpénzt fizetnek ki, elsőrendű feladat az ellenőrzés.

- Milyen kapcsolatra készül az egészségügyi szakmával?

- Fontosnak tartom a kommunikációt. Több rendezvényen veszek részt. Véleményem szerint az egészségügyben professzionális szakmai munka folyik, és ez az, amit közösen erősítenünk kell.

1990: diplomát szerzett a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán.

1994: diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán.

1992–1994: könyvvizsgáló-aszszisztens, Budapest, KPMG.

1994–1999: gyakornok, főosztályvezető, pénzügyi igazgató, termékfejlesztési alelnök, Európa, Közel-Kelet, Afrika, London, Citibank.

1999–2001: ügyvezető igazgató, ABM Amro Bank, Budapest.

2001–2002: ügyvezető igazgató, K&H Bank.

2002–2006: az ügyfélszolgálati központ vezetője, az európai működésért felelő vezető, GE Capital International Services/Genpact.

2006. október 1-jétől OEP-főigazgató.

Magánügy: Felesége közgazdász, három kisgyermeke van. Szabadidejében sízik, repül és küzdősportokat művel. Szereti a zenét és a festőművészetet.

1990: diplomát szerzett a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán.

1994: diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán.

1992–1994: könyvvizsgáló-aszszisztens, Budapest, KPMG.

1994–1999: gyakornok, főosztályvezető, pénzügyi igazgató, termékfejlesztési alelnök, Európa, Közel-Kelet, Afrika, London, Citibank.

1999–2001: ügyvezető igazgató, ABM Amro Bank, Budapest.

2001–2002: ügyvezető igazgató, K&H Bank.

2002–2006: az ügyfélszolgálati központ vezetője, az európai működésért felelő vezető, GE Capital International Services/Genpact.

2006. október 1-jétől OEP-főigazgató.

Magánügy: Felesége közgazdász, három kisgyermeke van. Szabadidejében sízik, repül és küzdősportokat művel. Szereti a zenét és a festőművészetet.-->