Kis térségek, nagy megbízottak

A kormány elérkezettnek látja az időt, hogy offenzívan lépjen fel az önkormányzatok ügyében. Az október elsejei választási kudarc és a Lamperth-gate után a miniszterelnök olyan javaslatokkal állt elő, amelyek azt bizonyítják, a kabinet egyre fontosabbnak tartja a helyi ügyeket is.

Gyurcsány Ferenc ötlete, hogy egyeztető fórumot hozzanak létre a kormány és a települések között, akár még életképes is lehet. Minden attól függ, hogyan működik majd a gyakorlatban: képes lesz-e érdemben befolyásolni a két, gyakran ellenérdekű fél együttműködését, vagy csak újabb sóhivatallal leszünk gazdagabbak. Azzal a konzultációval sem fog ártani – bár lehet, használni sem sokat –, amelyre a megyei jogú városok polgármestereit és a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit hívta meg.

Ám a harmadik elképzelésével, a kistérségi megbízottak menesztésével ismét lyukra futott. Nem is érthető, hogyan hihette azt a miniszterelnök, hogy le tudja nyomni a frakció torkán a hálózat felszámolását. A súlyos választási vereség után ugyanis a szocialisták tíz körömmel ragaszkodnak minden még meglévő pozíciójukhoz, különösen azokhoz, amelyek pénzzel, egy kis hatalommal járnak; azt pedig komolytalan érvnek tartják, hogy nincs rá hatszázmillió forint, hiszen arra van pénz, amire akarják, hogy legyen. Nem csoda, hogy a képviselőcsoport tegnapi ülésén megtorpedózták a szocialista képviselők az ötletet.

Az a politikai spekulációk körébe tartozik, hogy Gyurcsány ezzel a lépéssel valójában a Lamperthet és a vele egy követ fújó Szekerest akarta meggyöngíteni, akik esetleg ringbe szállhatnak a pártelnöki posztért.

De mi van, ha valóban az motiválta a kormányfőt, hogy fölösleges a három párhuzamos szervezet – kistérségi megbízottak, menedzserek, falugazdászok –, és csupán racionalizálni akarja a működésüket?

Az a pechje, hogy már nem nagyon hisznek neki.