Veszélyes urbanizáció
A tanulmány szerint a városiasodás akkor következik be, amikor a területhasználat átalakulásának mértéke meghaladja a népességnövekedését. Az EEA szerint 1990 és 2000 között több mint 800 ezer hektárnyi földterületet építettek be Európában. Ez Luxemburg területének a háromszorosa. Amennyiben ez a trend folytatódik, akkor a városi területek nagysága száz év alatt megduplázódik. Európa már ma is nagymértékben urbanizált kontinensnek számít: lakosságának 75 százaléka él városi térségekben.
A leginkább terjeszkedő, alacsony népsűrűségű európai városok közé a tanulmány például Drezdát, Helsinkit, Koppenhágát, Dublint és Brüsszelt sorolja. Ezzel szemben a sűrűbben lakott, arányában kisebb területet elfoglaló városok között az EEA többek között Bilbaót, Milánót, Münchent és Prágát említi meg. A Budapestet külön nem rangsoroló jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy a területi terjeszkedés szinte minden európai városra jellemző.
Az EEA szerint a terjeszkedő városokkal kapcsolatban az okozza a fő problémát, hogy az ott élő embereknek mind nagyobb mennyiségű energiára és kiterjedtebb közlekedési infrastruktúrára van szükségük. Emiatt pedig többek között nő a lég- és a zajszennyezés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Ebből adódóan az alacsony népsűrűségű terjeszkedő városok nagyobb kárt okoznak a környezetben, mint a sűrűbben lakott települések.
A jelentés szerint a városok túlterjeszkedéséhez az EU támogatási alapjai is hozzájárulnak, mivel olyan építési projekteteket is finanszíroznak, amelyek nem hatékonyan használják ki a meglévő földterületet. Ezért az EEA szükségesnek tartaná egy közösségi szintű várostervezési politika kialakítását. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.