Veszélyes urbanizáció
A tanulmány szerint a városiasodás akkor következik be, amikor a területhasználat átalakulásának mértéke meghaladja a népességnövekedését. Az EEA szerint 1990 és 2000 között több mint 800 ezer hektárnyi földterületet építettek be Európában. Ez Luxemburg területének a háromszorosa. Amennyiben ez a trend folytatódik, akkor a városi területek nagysága száz év alatt megduplázódik. Európa már ma is nagymértékben urbanizált kontinensnek számít: lakosságának 75 százaléka él városi térségekben.
A leginkább terjeszkedő, alacsony népsűrűségű európai városok közé a tanulmány például Drezdát, Helsinkit, Koppenhágát, Dublint és Brüsszelt sorolja. Ezzel szemben a sűrűbben lakott, arányában kisebb területet elfoglaló városok között az EEA többek között Bilbaót, Milánót, Münchent és Prágát említi meg. A Budapestet külön nem rangsoroló jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy a területi terjeszkedés szinte minden európai városra jellemző.
Az EEA szerint a terjeszkedő városokkal kapcsolatban az okozza a fő problémát, hogy az ott élő embereknek mind nagyobb mennyiségű energiára és kiterjedtebb közlekedési infrastruktúrára van szükségük. Emiatt pedig többek között nő a lég- és a zajszennyezés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Ebből adódóan az alacsony népsűrűségű terjeszkedő városok nagyobb kárt okoznak a környezetben, mint a sűrűbben lakott települések.
A jelentés szerint a városok túlterjeszkedéséhez az EU támogatási alapjai is hozzájárulnak, mivel olyan építési projekteteket is finanszíroznak, amelyek nem hatékonyan használják ki a meglévő földterületet. Ezért az EEA szükségesnek tartaná egy közösségi szintű várostervezési politika kialakítását. VG
