Bátorság

Új – fejlettebb országokban már régóta ismert – területet találtak maguknak a hazai bankok: egyre intenzívebb tempóban terítik a piacon a szabad felhasználású, ingatlanfedezetes hiteleiket, csak tavaly több mint 400 milliárd forintnyit sikerült belőlük kiadniuk.

A jelenség a mai piaci helyzetben törvényszerű: a lakáshitelek reneszánsza – bár évi 15-20 százalékos növekedést még most is kényelmesen el lehet érni velük – lejárt, eljött az ideje a fogyasztási oldalra is koncentrálni. A klasszikus és még mindig méregdrága fedezet nélküli személyi kölcsönökkel viszont már nehéz labdába rúgni, hiszen alacsony pénzügyi kultúra ide, érzéketlen fogyasztók oda, az eladósodni vágyó ügyfelek egyre tüzetesebben megnézik az árcédulákat is.

A fedezet mellett nyújtott hitelek pedig nyilvánvalóan olcsók: egyrészt mert az ügyfél, amíg csak teheti, fizet, másrészt baj esetére ott az ingatlan, amely a krach beütésekor, ha nem is tünteti el, legalább csökkenti a bank könyveiben leírandó veszteséget, ez pedig lehetővé teszi a – viszonylag – szolid árazást.

Az ügyfél pedig bátor és boldog: jövedelmi helyzetének különösebb boncolgatása nélkül milliókhoz juthat, ráadásul úgy, hogy a kölcsön összegének felhasználásáról – ellentétben bizonyos támogatott konstrukciókkal – egyáltalán nem kell számot adnia. A hazai lakások tulajdonosi összetétele pedig különösen kedvez az ingatlan fedezete mellett nyújtott hitelek terjedésének: a nagyjából négymillió magyarországi otthon többsége még mindig tehermentes, tehát bőven van miből halászni a piaci szereplőknek.

A bankok szempontjából egyetlen dolog van, ami a következő hónapok szempontjából okot ad bizonyos mértékű aggodalomra: az, hogy a potenciális ügyfelek nagy részének – látva a jövedelmi helyzetét érintő változásokat – most inába szállhat a bátorsága. Ekkor pedig a kölcsön mellé kínált hitelkártya is kevés lesz.