Átalakul a Magyar Rádió - interjú Such Györggyel

- Tavaly augusztus 1-je óta a Magyar Rádió elnöke. Hogyan értékeli az azóta eltelt közel egy évet?
- Az első évben sikerült végrehajtani azokat a szervezetet, illetve programstruktúrát érintő változtatásokat, amelyek a folytatáshoz elengedhetetlenek. Megváltozott a bérstruktúra, megszűntek vagy hamarosan megszűnnek a külföldre sugárzott idegen nyelvű adások, több körzeti stúdió befejezte a működését, megindult a regionális adások műsorstruktúrájának egységesítése. Megkezdődött a létszámleépítés, amelynek első ütemében 130-an, a másodikban körülbelül 60-an távoznak rádiótól. Ami pedig a közeljövő feladatait illeti: a Kossuth műsora várhatóan szeptemberben még változik, és őszre mindhárom adón teljes arculatváltást hajtunk majd végre. Közben tovább dolgozunk a műsorstruktúra finomhangolásán, a műsorkészítés minőségének javításán, és megújítjuk a rádió honlapját is.

- Néhány közismert médiaszemélyiség elbocsátásáról az utóbbi napokban több szó esett, mint a többi, feltehetően nehezebb helyzetbe került munkatársuk sorsáról.
- Hangsúlyozom, hogy a leépítés következményeinek enyhítéséről az üzemi tanáccsal sikerült megállapodást kötnünk, a társaság erre a célra kb. 60 millió forintot különített el. Korábban két önkéntes programot is elindítottunk, amelynek keretében a távozóknak háromhavi átlagkeresettel többet ajánlottunk fel, mint amennyi a munkáltatói rendes felmondás esetén járt volna. Az így elért létszámcsökkenés azonban nem volt megfelelő mértékű, ezért került sor a csoportos leépítésre. Remélem ugyanakkor, hogy a legégetőbb szociális problémákra sikerül megoldást találnunk.

- Az elmúlt hónapokban átalakult a regionális stúdiók rendszere. A szolnoki, a nyíregyházi, a szombathelyi és a nagykanizsai stúdió megszűnt, illetve kiemelt tudósítói hely vált belőlük.
- A cél a regionális frekvenciákon is az egységes, követhető, sávos rendszerű programstruktúra kialakítása, egységes hangzásvilággal. A tervek szerint ez őszre megvalósul.

- Február elseje óta fogható középhullámon, illetve műholdról a kisebbségi műsorokra specializálódott MR4. Mekkora ráfordítással készülnek a műsorok?
- Az MR4 napi 12 órás programjában mind a 13 államalkotó kisebbség nyelvén megszólalnak műsorok. Ezeket 15-20 belsős és körülbelül ugyanennyi külső munkatárs készíti, hozzávetőleg 170 millió forint éves közvetlen költséggel.


- Feltehetően nem hallgatják százezrek a parlamenti közvetítésekre szakosodott MR5-öt sem.
- A folyamatos, csorbítatlan parlamenti közvetítés törvényi kötelezettsége ugyan vitatható, de mi ezt feladatunknak érezzük. Ráadásul egy stáb mindenképpen bent van a Parlamentben, így a hangképes híradások miatt amúgy is mindent rögzítünk. Akkor pedig már élőben is közvetíthetjük. Az MR5 kínálatát is szeretnénk bővíteni: február 19-én levélben kértük Szili Katalintól, hogy a bizottsági üléseket is közvetíthessük – igaz, erre nem kaptunk még választ. Felmerült ezenfelül pl. az Európai Parlament vagy a washingtoni törvényhozás üléseiről szóló közvetítés átvétele is.

- A két új adó indításával szinte egy időben jelentették be, hogy a rövidhullámon megszűnnek az idegen nyelvű adások.
- Méghozzá június végén. Ezek az adások a béketábor fellazító propagandamunkájának részeként biztosan fontos szerepet játszottak egykor, de a fenntartásuk ma már nemigen indokolható. Megjegyzem, először 1969-ben merült fel, hogy nincs rájuk szükség. A frekvenciákon magyar nyelvű adást – Kossuthot, illetve átszerkesztett Kossuth-tartalmakat – fogunk sugározni.

- A magyar reklámpiacon 2006 nem a rádiók éve volt, a Magyar Reklámszövetség becslése szerint a piacról „eltűnt” körülbelül egymilliárd forint. A Magyar Rádió tavaly 900 millió forint nettó hirdetési bevételt ért el, ez nagyjából a piac tizedének felel meg. Ön ugyanakkor a pályázatában azt ígérte: négy év alatt a hirdetési bevételek megkétszereződnek. Továbbra is ez a cél?
- A cél nem változott. 2007-re azonban még nem várunk növekedést, a bevételi terv néhány tízmillió forinttal elmarad a tavalyi eredménytől. A jövő évtől azonban dinamikus növekedésre számítunk, és három éven belül a duplázás is reális. Egyre több az olyan ügyfelünk, aki korábban soha nem hirdetett a Magyar Rádióban, és a számuk, remélem, tovább nő. A megfiatalított Petőfi esetében nagyságrenddel nagyobb bevételt várunk, és komoly növekedésre számítunk a Bartóknál is. Az utóbbi hallgatói között felülreprezentáltak a döntéshozók, ezt azonban egyelőre nemigen sikerült kihasználni, pedig meggyőződésem: a Bartók akár százmillió forintot is hozhat, több mint háromszor annyit, mint tavaly.

- A Bartók fő támogatója évek óta a Magyar Telekom. Marad is?
- A Magyar Telekom évente 16 millió forinttal támogatja az adót, egyelőre csak ez év végéig.

- A három adó mellett a kereskedelmi iroda értékesíti a rádió weboldalának és az RTV részletesnek a reklámfelületeit is. A műsorújság ugyanakkor hosszú ideje veszteséges. Nem lenne érdemesebb eladni?
- Az RTV részletes valóban veszteséges, ennek mértéke jelenleg kb. 60 millió forint. A műsorújság ugyanakkor nemcsak profitcenterként működik, hanem a Magyar Rádió egyik fontos kommunikációs lehetősége is. Így ha sikerül néhány éven belül nullszaldót elérnie, akkor az értékesítése nem indokolt.

- Hogyan reagáltak a hallgatók arra, hogy az évtizedek óta változatlan műsorstruktúrát gyökerestül felforgatták?
- A meglévő közönség egy része, ahogy az várható is volt, barátságtalan lépésként értékel minden változást. A negatív visszajelzések az újrapozicionált Petőfinél érthetők is, hiszen itt valóban elvettük a – háromnegyed részben hatvan év feletti – közönség korábbi rádióját. Álláspontom szerint ugyanakkor a közrádiónak meg kell szólítania a negyven év alattiakat is, és a Petőfi feladata pontosan ez. Ez a korosztály pedig – különösen vidéken – pozitívan reagált a változásokra, üdvözölve, hogy végre van nekik szóló adás is. A Kossuth és a Bartók esetében azonban cél a meglévő közönség megtartása. Ahhoz képest, hogy a változásoknak lényegében nem volt még kommunikációja, a reakciókat biztatónak is tekinthetjük.

- Lesz pénz megfelelő kampányra?
- Várhatóan augusztusban indítunk egy ATL-kampányt, nagyrészt barterekre támaszkodva. Ennek célja a három adó önálló arculatának, illetve az MR megújulásának hangsúlyozása lesz.

- Várható-e, hogy a Magyar Rádió költözni fog?
- A finanszírozás és a szabályozás bizonytalansága miatt jelenleg nemigen látható, hogy miképp lehetne másutt berendezkedni. A jelenlegi álláspontunk szerint tehát inkább maradunk – de nem hajtunk végre jelentős beruházásokat sem. Azt se felejtsük el, hogy a közrádiónak az év végére mintegy 400-zal kevesebb alkalmazottja lesz, mint az év elején, ha pedig kisebb helyen elférünk, akkor várhatóan hasznosíthatjuk néhány ingatlanunkat. Az erre vonatkozó koncepciót őszre dolgozzuk ki.

- Az ősszel egy másik kihívás is vár a társaságra: az NHH a televízión kívül a digitális rádió műsorszórásra is kiírja a pályázatot.
- Amin a Magyar Rádió természetesen indulni is fog, a rádiós pályázaton ugyanis nincsenek olyan megkötések, mint a televíziós műsorszórásnál.

- A digitalizálás a jövő rádiója felé vezető út – technikai szempontból – első nagy mérföldköve. Mit lát az út végén?
- A jövő rádiója digitális és sokcsatornás lesz, a nem lineárisan elérhető műsorokkal, sokplatformú élő közvetítésekkel, a közönség pedig egyre inkább szétaprózódik. Érezzük a hallgatói igényt az új tartalmak és a szűkebb, de elkötelezett közönséget megcélzó szakosított csatornák iránt. Így várható, hogy olyan csoportok, kulturális műhelyek is széles megjelenési lehetőséghez juthatnak, amelyek eddig a perifériára szorulva csak a közvetlen környezetükhöz jutottak el. A technológiai konvergencia vélhetően átalakítja majd a médiafogyasztási szokásokat, ezért a hagyományos rádiós szemlélet helyett mi multimédiás tartalomkészítésben gondolkodunk. A fejlődés emellett azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy különböző hallgatói csoportoknak az új műsorterjesztési csatornákon keresztül célzottan tudjunk értékes tartalmakat átadni, amellyel a közszolgálati funkciónk jelentősen erősíthető.

1989 doktorál tudományszociológiából

1990–1994: a Magyar Narancs rovatvezető szerkesztője

1994–1997: a TV3 kereskedelmi és marketingigazgatója

1997–1998: a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese

1998–2000: az MTV alelnöke

1999–2000: tanulmányok az Egyesült Államokban

2000–2002: az Antenna Hungária tanácsadója

2002–2004: az InfoRádió programigazgatója

2004–2006: saját tanácsadó cégében dolgozik

2006 augusztus 1-jétől a Magyar Rádió elnöke

Három gyermeke van, felesége közgazdász. Szabad ideje nincs, amíg volt, olvasással és filmekkel töltötte. Ha utazik, inkább a városok érdeklik. Korábban aktívan focizott, tornázott, vívott, cselgáncsozott, manapság azonban a sport már csak maximum a heti kocogást jelenti.

1989 doktorál tudományszociológiából

1990–1994: a Magyar Narancs rovatvezető szerkesztője

1994–1997: a TV3 kereskedelmi és marketingigazgatója

1997–1998: a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese

1998–2000: az MTV alelnöke

1999–2000: tanulmányok az Egyesült Államokban

2000–2002: az Antenna Hungária tanácsadója

2002–2004: az InfoRádió programigazgatója

2004–2006: saját tanácsadó cégében dolgozik

2006 augusztus 1-jétől a Magyar Rádió elnöke

Három gyermeke van, felesége közgazdász. Szabad ideje nincs, amíg volt, olvasással és filmekkel töltötte. Ha utazik, inkább a városok érdeklik. Korábban aktívan focizott, tornázott, vívott, cselgáncsozott, manapság azonban a sport már csak maximum a heti kocogást jelenti. Cég: Magyar Rádió ZRT. Az 1925. december 1-je óta működő Magyar Rádiónak három országos adója (Kossuth, Petőfi, Bartók) és öt regionális stúdiója van.

A Magyar Rádió Zrt. tulajdonosa 1996. augusztus 1. óta a Magyar Országgyűlés által alapított Magyar Rádió Közalapítvány. A társaság a rádiós műsorszolgáltatás mellett fenntartója a Magyar Rádió zenei együtteseinek: a szimfonikus zenekarnak, az énekkarnak és a gyermekkórusnak. -->