Haladék az állami postának

Kit érdekelhet a postai szolgáltatások uniós liberalizációja? – gondolhatnánk, hiszen az SMS-ek, e-mailek korában ma már alig adunk fel leveleket. A szektor forgalma azonban a hivatalos, illetve üzleti küldeményeknek köszönhetően még mindig az EU GDP-jének egy százalékát teszi ki. Így nem is csoda, hogy a tagállamok között komoly vita alakult ki az EU-szerte 5,2 millió embert foglalkoztató piac további megnyitásáról. A kilencvenes évek végén megkezdett piacnyitás utolsó állomásaként ugyanis most az 50 grammnál könynyebb levelek kézbesítését kellene szabaddá tenni.

Az Európai Parlament tegnapi döntése egyfajta kompromisszumként az állami monopóliumok eredetileg 2009-re tervezett megszüntetését két évvel későbbre halasztaná, illetve a postai liberalizáció folyamatához később csatlakozott új tagállamok, köztük Magyarország további két évet kapna a piacnyitásra való felkészüléshez, vagyis hazánkban 2013-ra szűnhetne meg a Magyar Posta Zrt. monopóliuma.

Az ellenzők aggódnak, hogy a liberalizáció jelentős elbocsátásokkal járhat. Sokan Hollandiát említik példaként, ahol a korábbi alkalmazottak helyett a kézbesített küldemények száma alapján fizetett diákok viszik ki a leveleket. Emellett a legnagyobb munkáltatók közé tartozó állami társaságok piaci pozícióját is sokan félthetik, hisz könnyen elképzelhető, hogy a postai szolgáltatások kötöttségeinek feloldása ugyanolyan hatással jár, mint a légi közlekedési piac megnyitása, amit a belga Sabena eltűnése vagy az Alitalia mostani vergődése jellemez.

A miniszterek tanácsa még nem jutott egyezségre a kérdésben, így a liberalizáció tényleges menete az EP döntése ellenére továbbra is bizonytalan. Mindenesetre az Európai

Bizottság felmérése szerint a piacnyitás miatti aggodalmak már most számos tagországban, köztük Magyarországon is hozzájárultak az állami szolgáltatók hatékonyságának javulásához.