BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lakóparkok és szállodák a sportpályákon

Érdekes jelenetnek lehetett szemtanúja az, aki a múlt hét csütörtökön kilátogatott a csepeli sporttelepre. Németh Szilárd fideszes önkormányzati képviselő mintegy 30 – zászlókkal és szurkolói sálakkal felszerelkezett – helyi lakos előtt bejelentette: nem hagyja, hogy egy befektetői csoport „lenyúlja” az ingatlant.
2007.07.11., szerda 00:00

A helyzet valóban elég bonyolult. Az ingatlant kezében tartó alapítvány ugyanis néhány évvel ezelőtt átadta az alapítói jogokat a Cs.sziget-Invest Befektető Kft.-nek, sőt azóta a kuratóriumban is többségbe kerültek a társasághoz köthető személyek. A sporttelep működtetésével – ez egyébként éves szinten mintegy 150 millió forintot emészt föl – addig nem voltak különösebb problémák, amíg az önkormányzat nagyobb összeggel járult hozzá az üzemeltetéshez. Az idén azonban a megszorítások miatt visszafogták a támogatást, az alapítványnak pedig magánbefektetőkkel kellett felvennie a kapcsolatot, s feltehetőleg ezért merült fel, hogy megpróbálják az ingatlant „átjátszani” valakinek.

Németh Szilárd szerint az említett befektetőtársaság lakóparkot szeretne építeni a sporttelep helyén, éppen ezért a képviselő egy olyan határozati javaslatot terjeszt a XXI. kerületi önkormányzat elé, amelynek értelmében a sporttelepet az alapítvány egyelőre nem idegenítheti el, s az ingatlant a jövőben csak sportcélra lehet használni. Emellett kidolgoznak egy tervet a telep teljes rehabilitációjára: fogyatékosok, gyerekek és élsportolók igényeit is kielégítő létesítményt szeretnének létrehozni.

A cél rendkívül nemes, csak éppen üzletileg átgondolatlan. Figyelmen kívül hagyja ugyanis a legfontosabb kérdést: nevezetesen, hogy ki fogja biztosítani a szükséges forrást az átalakításhoz. Az önkormányzat, amely a fenntartáshoz sem tud megfelelő összeggel hozzájárulni, a központi költségvetés, amelynek sok alapja nincs erre, vagy éppen a magánszféra, amely elsődlegesen a megtérülést tartja szem előtt?

A logikus válasz az utóbbi lenne, azonban ma Magyarországon alig van arra példa, hogy egy ekkora területen csak sportcélú létesítményeket hozzanak létre. Ha egy sportingatlant magánforrásból próbálnak rehabilitálni, akkor a befektető a terület egy részét legtöbbször más célra használja, s nemcsak sportlétesítményeket, hanem esetenként lakóparkot vagy éppen szállodát is kialakít a területen.

Ez a helyzet például Győrben, ahol a Quaestor pénzügyi csoport 2001-ben becslések szerint egymilliárd forintért szerezte meg a stadiont, az aréna körüli 17 hektáros területet, valamint a helyi labdarúgóklub többségi tulajdonát. A társaság már akkor jelezte, hogy jelentős beruházásokat tervez, amelyek azonban csak három évvel később kezdődtek meg. A Quaestor a 176,3 ezer négyzetméteres területen egy komplex sport- és szabadidőparkot épít fel, amelyben azonban a sportlétesítmények mellett számos más szolgáltatóegység is helyet kap.

A csoport felújítja, a Győri ETO stadionját, s kialakítanak négy füves, illetve két műfüves edzőpályát is. A pályákon kívül rekonstruálják a klubépületet, ahol egy öt évfolyamos gimnáziumot és száz fő befogadására alkalmas kollégiumot rendeznek be. A sportcélú beruházásokon túl azonban épül a területen egy szabadidőközpont, amelyben egy élelmiszer-áruház és mintegy ötven üzlethelyiség mellett egy 3600 négyzetméter területű multifunkcionális kulturális központ, és egy biliárd- illetve egy bowlingterem is helyet kap. Továbbá a Quaestor egy közel százszobás, négycsillagos szállodát is felhúz.

Nagy valószínűség szerint nem kizárólag sportcélú létesítmények kialakítására fogja használni az Üllői úti sporttelepet a hónap elején az ingatlan tulajdonjogára kiírt pályázat nyertese sem. Bár a befektetőnek át kell vennie a patinás klub labdarúgócsapatát üzemeltető zrt.-t, s fel kell újítania a csapat stadionját is, ezeken a kikötéseken kívül a 6+2 hektáros ingatlanon olyan beruházásokat valósít meg, amilyeneket szeretne. Amennyiben a tender – amelyet immár harmadszor írnak ki – ezúttal eredményes lesz, a szabad területeken itt feltehetőleg lakópark vagy bevásárlóközpont épülhet.

Az ilyen jellegű fejlesztések során nem véletlenül alakítanak ki többféle létesítményt a befektetők a megszerzett ingatlanon. Egy csepeli sporttelep méretű terület tisztán sportcélú beépítésének megtérülése ugyanis még Budapest leggazdagabb kerületeiben is igencsak kérdéses, Csepelen pedig szinte biztosan nincs meg a szükséges fizetőképes kereslet a magas színvonalú sportlétesítmények iránt. Éppen ezért elég valószínűtlen, hogy Németh Szilárd két terve – a sporttelep felújítása, illetve a terület tisztán sportcélú használata – teljes egészében magántőke bevonásával megvalósítható. A megoldás valószínűleg az lenne, ami miatt az egész ügy kirobbant: nevezetesen, hogy az ingatlan egy részét engedik más célokra is felhasználni.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.