Versenyhátrány

Nehéz idők járnak mostanában Neelie Kroesra. Az Európai Bizottság versenyügyi biztosának néhány hete – a brüsszeli csúcs idején – ahhoz kellett jó képet vágnia, hogy a francia köztársasági elnök kivetette a „szabad és torzulásoktól mentes verseny” támogatását az EU céljai közül. Most szerdán pedig két újabb pofont kellett elszenvednie, ezúttal az Európai Bíróság részéről. A taláros testület – az unió történetében először – kártérítésre ítélte Brüsszelt egy fúzió jogellenes megtiltása miatt (Schneider–Legrand ügy), emellett egy másik fontos versenyjogi határozatát is megsemmisítette (De Beers–Alrosa ügy). Nem áll jól Brüsszel szénája egy másik kártérítési perben, a MyTravel brit utazásszervező kérelménél sem.

Mindez azonban piskóta ahhoz képest, ami szeptemberben várhat Kroesra. Akkor esedékes ugyanis a bírósági ítélet a Microsoftra kirótt, minden rekordot megdöntő, 497 millió eurós bírság jogszerűségéről. Ha ezt a csatát is elbukja a kemény fából faragott holland hölgy és csapata, akkor könnyen végzetes csapást szenvedhetnek az EU versenyügyi jogosítványai. Ennek pedig hosszú távon igen káros következményei lennének, többek között a potenciális európai gazdasági növekedés lassulása – amelyet Magyarország már közvetlenül is megérezne.

Itt persze még nem tartunk. A csavaros bírósági fogalmazást látva a Schneider aligha kap majd többet, mint a kártérítésként követelt 1,7 milliárd euró töredékét (a Goldman Sachs 50–200 milliót jósol). Nem is az összeg nagysága azonban az igazi tét a brüsszeli versenyügyi főigazgatóság számára, hanem az, hogy mekkora csapást szenved a hitelessége. A multicégek igazgatótanácsából átigazolt Kroes, aki posztjából adódóan és tettei alapján is az EU egyik legnagyobb hatalmú tisztviselője, könnyen elveszítheti eddigi politikai hátszelét szigorú fellépéséhez.