Új iráni szankciók

Az Egyesült Államok reményei szerint novemberben újabb Irán elleni szankciókról dönthet az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután a múlt héten egyoldalú intézkedésekkel sújtotta Teheránt. Az amerikai szankciók elsősorban az állítólag az iráni gazdaság egyharmadát ellenőrző elit katonai alakulat, a Forradalmi Gárda ellen irányulnak, amely a washingtoni vádak szerint nemcsak a nukleáris program finanszírozásában vesz részt, de ballisztikus rakéták kifejlesztésén is dolgozik, valamint támogatást nyújt a Hezbollahnak Libanonban, a Talibánnak Afganisztánban, a Hamásznak Palesztinában, valamint az iraki lázadóknak. Az amerikai intézkedések a gárda üzleti tevékenységeit igyekeznek megnehezíteni, és több mint húsz cégre és három bankra terjednek ki.

Nicholas Burns amerikai külügyminiszter-helyettes egyúttal felszólította Oroszországot, hogy állítsa le Iránba irányuló fegyverszállításait, illetve Kínát, hogy ne fektessen be többet az országba. Vlagyimir Putyin orosz államfő azonban meglehetősen élesen reagált az amerikai szankciókra: „Nem a legjobb módja az ilyen problémák kezelésének, ha az ember őrültként rohangál, karddal a kezében” – fogalmazott.

A legfőbb kérdés természetesen az, hogy az intézkedések egy katonai támadás előkészítéséül szolgálnak-e. Megfigyelők szerint Dick Cheney alelnök katonai csapást szorgalmaz, viszont Condoleezza Rice külügyminiszter még bízik a diplomáciában. BÁ