Aranyeső hulljon rája
Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy idehaza is igen hamar népszerűvé válik az a német élénkítő terv, amely szerint az ottani kormány 500 eurós vásárlási kuponok szétosztásával növelné a vásárlási kedvet. Hiszen az utóbbi időben többször elhangzott, hogy Magyarország szembe megy a világgal: a fiskális és monetáris szigort másokhoz hasonlóan nálunk is drasztikusan enyhíteni kellene.
Való igaz, hogy a fejlett országokban – különösen Amerikában – ma különleges eszközöket vetnek be az egyre ijesztőbb pénzügyi, likviditási és bizalmi válság enyhítésére. A „helikopterről ledobott pénz” ötletét annak idején még Milton Friedman vetette fel, mégpedig a John Maynard Keynes által leírt likviditási csapda elkerülésére, amelyben a monetáris politika hatástalanná válik. Az ilyen beavatkozásért azonban utóbb még a nálunk szerencsésebb helyre született polgároknak is komoly árat kell fizetniük – legfeljebb az ily módon elkerült zuhanás még többe kerülhet.
Azt talán könnyű belátni, hogy a magyar forint nem világpénz, a gazdaság külső kitettsége pedig jóval nagyobb az említett országokénál. Mi történne hát, ha hozzájuk hasonlóan megnyitnánk a pénzcsapokat? Ha a jegybank durván kamatot csökkentene, akkor elszállhatna a forint, bedőlhetnének a devizahitelek, meglódulhatna az infláció, az exportpiacok gyengélkedése miatt viszont érdemi élénkülés nem történne. Ha a kormány szórna fedezetlen kuponokat a lakosságra, annak jó része rögtön az importot növelné, és csak tovább súlyosbítaná legnagyobb problémánkat, a magas eladósodottságot.
Az „ingyenpénz” hátrányai Magyarország esetében egyértelműen felülmúlnák az előnyeit. Ez nem az európai út lenne, hanem a biztos bukásé – bizonyíték erre a mai helyzetünk. Illúziók kergetése helyett jobb lenne a pazarlásokat megszüntetni. Mert a pénz ott van, csak le kellene végre hajolni érte.
