Szélsőjobb – de ki ellen?

Ráadásul gyanítható, hogy a jelen helyzetben Európa és az európai intézmények még mindig könnyebben lesznek képesek mindezt feldolgozni és kezelni, mint maguk az országok. Az első számítások szerint mintegy húsz-harminc fősre tehető az egyértelműen szélsőjobboldali, az alapvető EU-értékektől távol álló képviselők száma az új Európai Parlamentben. Ők ráadásul aligha tudnak majd közös platformra jutni: legalábbis nehéz elképzelni a például mindent Magyarországnak, a mindent Romániának, illetve a mindent Szlovákiának követelő mozgalmak képviselői közötti azonos politikai platformot. Saját hátországukat azonban tovább mérgezhetik, ha nem szűnnek meg azok az okok, amelyek ma felszínre emelték őket. És ez előbb-utóbb érezhetővé válik ezen országok uniós tagságában, megítéltségében, a közös ügyekre gyakorolt befolyásolási képességükben is. Jó lenne elkerülni.

A szerző a BruxInfo EU-szakértője