Az első pont rögtön leszögezte: minden önkormányzatnak joga van az élethez, erről lakói döntenek. Hát persze, mondhatnánk erre egyetértőleg. De miből? A debreceni polgármester egy kicsit beszélt a pénzről, megjegyezve, hogy a jelenlegi kormány egy „felszámoló”, amelynek egyetlen célja van, a „hiánycél” teljesítése. De hol van az a család, amelyet ezzel lázba lehet hozni? – kérdezte. Hát persze, mondhatnánk megint csak. A háztartások általában a saját „hiánycéljukkal” foglalkoznak, s ritkán keresnek összefüggést saját anyagi gondjaik és az ország gazdasági helyzete között. Pedig van ilyen. A mérlegnek ugyanis két oldala van: tartozik meg követel. Az állam tartozásának néha túl magas az ára. És mi fizetjük meg.
A demonstrálók – pár száz postás meg néhány tucat árpádsávos tüntető is – szombaton csak követeltek. A tiltakozásoknak ez a jellemzője. De mikor jön el a racionalitás időszaka, amikor az ésszerű gazdálkodást követelik s valósítják meg? Mindenki a saját háza táján.
Mert hitelből jól lehet élni, de csak ideig-óráig. Egy krízis, és minden összedőlhet. Magyarországon mintha elfelejtődött volna, hogy még nem ért véget a világgazdasági válság.
