BUX 41,364.15
+0.26%
BUMIX 3,967.12
+0.47%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,420
+1.17%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.13%
+0.50%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,640
+3.14%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+1.38%
+1.22%
-1.84%
+0.52%
+12.27%
+0.49%
0.00%
-0.89%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,822
-0.21%
+0.50%
ALTEO 2,340
+0.43%
0.00%
-1.18%
EHEP 1,550
+19.69%
+2.94%
+1.28%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.99%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-1.41%
-0.75%
-5.05%
-7.75%
-1.57%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,220
-0.49%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

A gazdagabbak is jobban járhatnak a családi adózással

Igen érzékenyen érintheti a jövedelmi viszonyokat a családi adózás bevezetése. Az adórendszer tervezett változásait ezért részletes hatásvizsgálatoknak kell megalapozniuk az Ecostat szakértői szerint. A makrogazdaságiak mellett az egyes rétegekre, csoportokra való hatásokat is megvizsgálták legutóbbi kutatásukban.

A jelenlegi elképzelések szerint a személyi jövedelemadót (szja) a családi jövedelemadó (csja), a progresszivitást pedig az egykulcsos adó váltaná fel. Mivel konkrétabb elképzelések még nincsenek, a kutatók három hipotetikus forgatókönyv eredményeit hasonlították össze 2010-re vonatkozóan.

Az első alternatív forgatókönyvben 16 százalékos lineáris szja-t feltételeztek adójóváírás nélkül. A másodikban a jelenlegi kulcsokkal számoltak, de itt már feltételezték, hogy az adóalapot csökkenteni lehet az eltartott gyermekszám függvényében: a levonható összeg egy gyermek esetében egy-, két gyermeknél három-, ennél több gyermek esetében hatmillió forint. A harmadik forgatókönyvben az előzőhöz hasonló csja-val számoltak, de ezt kombinálták a 16 százalékos egykulcsos változattal. Azt számolták ki tehát, milyen jövedelmi réteghatásai lettek volna 2010-ben, ha a jelenlegivel szemben az említett változatok valósulnak meg.

A táblázat az egyes jövedelmi tizedekre történő hatást mutatja (az első tized a legszegényebbeket foglalja magában). A százalékos értékek a 2009-hez képest vett elmozdulásokat jelentik egy főre számítva. Természetesen a lineáris adókulcs érvényesítése önmagában a jövedelemkülönbségeket mélyíti, ebben a forgatókönyvben csak a felső négy jövedelmi tized helyzete javult volna. A csja a jelenlegi adózás mellett is a szegényebb rétegeknek kedvezett. A leginkább érdekes kérdés persze az, hogy a kettő eredője, azaz a harmadik forgatókönyv milyen eredményeket szolgáltat. A számítások szerint főleg a leggazdagabbak profitálhatnak ebben a változatban, a legkedvezőtlenebb helyzetbe pedig az amúgy sem elég erős középosztály kerül.

Az eredmények szerint – némileg meglepő módon – a „kombinált” forgatókönyvben, tehát az egykulcsos csja-rendszerben a kétgyermekesek járnak a legjobban, bár a legalább három gyermeket eltartók helyzete is közel hasonló mértékben javul, és a gyermektelenek járnak a legrosszabbul. A gyermekszám szerinti különbségek nagyobbak, mint a jövedelmi szint szerinti – mondják az Ecostat kutatói. A családi korösszetétel szerinti vizsgálatok azt mutatják, a változások haszonélvezői a többgenerációs háztartások lennének, de a csak fiatalokból álló családok helyzete is jelentősen javulna. A várakozásoknak megfelelően a csak idősekből álló háztartások helyzete lényegesen nem változna. A területi összehasonlítás szerint a harmadik forgatókönyv főleg az egyébként is legfejlettebb régióknak kedvez. A településtípus alapvetően nem differenciálta a jövedelmi helyzetet, bár a főváros helyzete valamivel jobbnak bizonyult az egyéb településekhez viszonyítva. Emellett jelentős különbség mutatkozott az aktívak javára. Némileg meglepő viszont, hogy az egy- és kétkeresős háztartások helyzete jobbnak bizonyult a három vagy több keresővel rendelkezőknél.

Egy újszerű közelítésmód

Az adórendszerbeli változások hatásvizsgálatának bevált módszere a mikro-szimuláció, amely a családok szintjén teszi lehetővé a modellezést. Az Ecostat-ban kifejlesztették az ún. ECOS-TAX modellt, amely ilyen közvetlen réteghatásokat tud számolni a KSH háztartás-statisztikai adatai alapján. A részletes jövedelmi adatokat a szabályozórendszer változásainak megfelelően lehet átvezetni egyik évről a másikra, majd az így kapott dezaggregált adatokból lehet számítani az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó jövedelmi változásokat.

A csoportokat bármilyen, a háztartás-statisztikában megjelenő ismérv, így pl. jövedelmi helyzet, lakóhely, családtípus szerint is lehet képezni.

A csoportokat bármilyen, a háztartás-statisztikában megjelenő ismérv, így pl. jövedelmi helyzet, lakóhely, családtípus szerint is lehet képezni. Igen érzékenyen érintheti a jövedelmi viszonyokat a családi adózás bevezetése -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek