Hogyan emelhető a magyar közbeszerzési nyertesek aránya?
Bűrös László
A Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke
Lehetőségek
„A hazai cégek nyerési esélyeinek növelésére irányuló szándék érthető. A megvalósítás módja azonban nehéz, hiszen hazánknak alkalmaznia kell a közbeszerzésekre irányadó uniós irányelveket. Ezek szerint – a hatályos Kbt.-ben is deklaráltan – az unióban letelepedett ajánlattevőket nemzeti elbánásban kell részesíteni. A mozgástér tehát az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárások területén meglehetősen szűk. A lehetőségek ennél lényegesen nagyobbak a tagállamok szabályozási hatáskörébe tartozó egyszerű eljárásokban, ahol mód van a fenntartott szerződések körének átalakítására, valamint az alkalmassági és értékelési feltételrendszer bizonyos módosítására, preferálva ezzel a kis- és középvállalkozásokat és ezen keresztül a hazai cégeket.”
Szendrey Silvia
A Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója
Tapasztalatok
„Mindenképpen célszerűnek tűnik a közbeszerzések gyakorlatának áttekintése az eddig felhalmozódott tapasztalatok alapján. Az eljárás egyszerűsítése, a teljes nyilvánosság biztosítása, a felmerülő költségek és az adminisztráció csökkentése, illetve a gyorsabb jogorvoslati rendszer, vagy a közbeszerzési projektek kisebb értékre történő felosztása, mind-mind a pályázók körének EU-konform szélesítését segítik elő, ami a rendszer hatékonyságát és átláthatóságát is növeli, ugyanakkor visszaszorítja a korrupciót. Átfogó, társadalmilag beágyazott és transzparens megoldásra van szükség, amelyet csak valamennyi érdekelt bevonásával lehet megteremteni. Nem kevésbé fontos továbbá a közbeszerzés gazdasági és nem pusztán jogi kérdésként való kezelése sem.”
Bakonyi József
A Közbeszerzések Tanácsának elnöke
Arányok
„Rendkívül fontos kérdés a hazai vállalkozások helyzetbe hozása, erősítése. Számításaink szerint 2009-ben a közbeszerzések értékének mintegy 55 százalékát külföldi, 45 százalékát pedig magyar tulajdonosi hátterű vállalatok nyerték el. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Magyarország európai uniós tagsága a megvalósítás jogszerű megoldási irányait meghatározza, korlátozza, így a hangsúlyt inkább a kkv-k erősítésére helyeznénk. Véleményem szerint a közbeszerzésekben a hazai, illetve külföldiek nyerési arányának kérdését nem lehet elvonatkoztatni az egész gazdaságra jellemző hazai-külföldi aránytól.Tapasztalat, hogy azon országokban, ahol a külföldi tőke nagyobb szerepet tölt be a gazdaság egészében, részesedése a közbeszerzésekből is nagyobb arányú.”
Vadász György
A Magyar Iparszövetség társelnöke
Támogatás
„A kiírók ma nemigen hajlanak a nagy közbeszerzéseknél az egyszerűbb megoldásokra, így arra, hogy ha mód van rá, kisebb célcsoportokra bontsák a pályázatot. Bár a törvény is rendelkezik erről, a gyakorlatba eddig nem ment át, jóllehet sokat segítene a kisebb hazai vállalkozásokon. A beruházások túlnyomó többségét a nyertesek alvállalkozókkal valósítják meg. Érdemes lenne törekedni arra, hogy bizonyos esetekben a pályázati kiírás feltételként tartalmazza a leendő nyertes számára a hazai alvállalkozók alkalmazását a végrehajtásban. A legcélravezetőbb persze az lenne, ha a magyar cégek a jelenleginél erősebb pozícióból indulhatnának a pályázatokon. Ehhez a támogatási rendszeren kellene változtatni.”
Ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó
Tartalékok
„A magyar kis- és középvállalkozások számára a közbeszerzési eljárásokban való részvétel rendkívül költséges és időigényes. A közbeszerzési joganyag hatalmas és igen szövevényes, ezenkívül az ajánlatkérők is elképesztően bonyolult követelményeket tudnak felállítani, így külső szakértők nélkül szinte lehetetlen a saját számukra elkészíteni az ajánlatot. Nagy segítség lenne a tőkehiánnyal küszködő hazai vállalkozói körnek, ha a jogalkotó minden részletében egyszerűbbé tenné a szabályozást. Az uniós irányelvek alapján álló, kevés, rövid és egyszerű jogszabályra volna szükség, mindenhol maximálisan kihasználva azt a mozgásteret, amelyet az uniós szabályok lehetővé tesznek a hazai vállalkozások esélyeinek javítására, merthogy bizony még vannak tartalékok.”
