Mi vezetett az IMF-EU-tárgyalások kudarcához?
Oszkó Péter elmondta: olyan kiszámítható, precízen kiszámolt intézkedéseket vár ilyen tárgyalásokon az IMF és az EU Magyarországtól, amelyek pontosan bemutatják, hogy 2011-ben, 2012-ben és később mitől nem kell majd újabb hiteleket felvenni. Úgy tűnik, erre nem volt válasza a kormánynak - jegyezte meg.
Ezzel egybecseng a Monetáris Tanács mai kamatdöntő üléséről kiadott közlemény első mondata, amely így hangzik: A testület "sajnálattal vette tudomásul, hogy az IMF és EU hitelmegállapodás felülvizsgálatának lezárását elhalasztották, mivel a Kormányzatnak több időre van szüksége az elfogadott konvergencia-programmal és a túlzott deficit eljárás ajánlásaival összhangban álló, konzisztens, a fiskális fenntarthatóságot tartósan javító, strukturális intézkedésekre alapozott program összeállításához."
A volt pénzügyminiszter szerint az okozhatta a tárgyalások megszakadását, hogy amikor a jövőt feszegető kérdések elhangzottak, akkor a kormány nem tudott pontos választ adni, ez pedig nem lehet egy tartós együttműködésre válasz.
Olvassa el a volt pénzügyminiszter blogját is: A felelősség-elhárítás magasiskolája
"Ha valaki hitelez (...), akkor szeretné látni, hogy az ő hitele hogy lesz visszafizetve" - jegyezte meg Oszkó Péter. Ez Magyarország esetében pillanatnyilag nem látszik. Úgy tűnik, a jövő évi költségvetést az önkormányzati választások előtt nem kívánja elővenni a kormány, és egyre több olyan intézkedést tesz, amely inkább rontja a kiszámítható, stabil gazdálkodás esélyeit, mintsem javítaná.
Oszkó Péter szerint hosszabb távú következménye is lehet annak, hogy megakadtak a tárgyalások a hétvégén. Mint mondta, nem egy-két napos problémával áll szemben Magyarország. A befektetők reakciója befolyásolhatja az állampapírok iránti keresletet, ha emelkednek a hozamok, romolhat az országkockázati besorolás, ez pedig magasabb kamatok megfizetését eredményezheti a vállalatoknak és a lakosság számára is. Emellett hosszabb távon is gyengülhet a forint, ami további terhet jelent a devizahiteleseknek - sorolta.
Oszkó Péter szerint a kormány és a jegybank közötti konfliktus szerencsétlen körülmény, de önmagában ez nem vezetne a tárgyalások megszakadásához.
A bankadó tervezett mértékét a pénzügyminiszter túlzónak nevezte. "Egy ilyen mértékű bankadó visszaveti a növekedést, árt a felzárkózás szempontjából" - mondta. Szerinte ennél kisebb mértékű bankadó - átmeneti intézkedésként - a valutaalap számára is elfogadható lett volna.
Hozzátette: a társasági adó csökkentése vagy a vasúti szárnyvonalak megnyitása nem átmeneti intézkedés. Ezeket nem kompenzálhatja a bankadó, hiszen az csak a tervek szerint pár évig lesz érvényben - jegyezte meg.
