"A templom egerével azonos szinten a hazai egészségügy"
Kár tagadni, van némi igazságtartalma a minősítéseknek. De az ördög a részletekben rejlik. A búzát, ha akarjuk, el lehet választani az ocsútól.
Egészségügyi közgazdászok bizonygatják: az ágazat többet ad a GDP-be, mint amennyit elvisz onnan. De firtatták a szegénysége okát is, így a bérek után beszedett tb-járulék-milliárdok után eredtek. Kiderítették: az önállósított Egészségbiztosítási Alap nyitva áll a fiskális politika előtt, a kormány akkor nyúl bele a kasszájába, amikor csak akar.
A jegyzethez tartozó cikkünket itt olvashatja!
Így történt, hogy a pár évvel ezelőtt el nem költött járulékbevételből – amelyet a tb az állam által előírt spórolási szigor hatására nem használt föl – a kormány költekezni kezdett. Ha triviálisak lennénk, azt mondhatnánk: az állam lenyúlta a megtakarított pénzt. Abból fizette ki az amúgy saját kötelezettségi körébe tartozó, közalkalmazottaknak járó bérjuttatásokat.
Ám a kórházak és a betegek szerencséjére maradt némi tartalék a biztosító pénzalapjában. Ebből oszt most vissza a parlament 27,5 milliárdot a kórházaknak.
Életmentő volt a honatyák döntése. Azt valószínűleg ők is tudják, az összeg nem javít a gyógyítás minőségén, nem rövidülnek a várólisták. Abból ugyanis a kórházak – becslések szerint 70-80 milliárdos – adósságának egy részét kell kifizetni, hogy hitelképesek maradjanak. A makrogazdasági folyamatok halvány reménnyel kecsegtetnek. De a gyógyítók, talán mert akarják, úgy gondolják: a kormányfő beszédei az ágazat stabilizálásának igényét jelzik. Ám arra, hogy az egészségügy „eltartott” minősítését felváltja-e az értéktermelő elismerés, csak a jövő évi költségvetés ismeretében válaszolhatunk.
