A Nyugat félelme
Közelebbről meg nem nevezett „következményekkel” fenyegette meg Peking azokat az európai országokat, amelyek részt kívánnak venni Liu Hsziao-po ellenzéki aktivista Nobel-békedíjának átadásán december 10-én. Cuj Tien-kaj külügyminiszter-helyettes szerint egy ilyen lépés árthat a Kínához fűződő „baráti viszonynak”.
A nyilatkozat jól mutatja, hogy a távol-keleti állam egyre leplezetlenebbül enged meg magának nagyhatalmi allűröket. Cuj szerint például Liu kitüntetése sem más, mint a Nyugat Kínával szemben érzett félelmének a megnyilvánulása.
Másfelől a pekingi külpolitika gondosan ügyel arra, hogy az egyes európai országoknak valóban legyen vesztenivalójuk. Október elején Ven Csia-pao kormányfő görögországi, szombaton pedig Hu Csin-tao elnök portugáliai látogatása tette egyértelművé: az eladósodott uniós országok számíthatnak a kínai tőke segítségére, amiért cserébe Peking befolyásának növekedését várja. Az exportálni kívánó nagyobb tagállamokat – mint Németországot vagy Franciaországot – inkább a kapcsolatok élénkítésével, nagy volumenű megrendeléseken keresztül próbálja megfogni az ázsiai óriás.
Liu kitüntetését mindenesetre, ha visszafogottan is, de még merték üdvözölni az európai államok, és többen jelezték: a ceremónián is képviseltetik magukat. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben tudja majd felülírni a gazdasági kényszerűség a nyugatiak ideológiai elkötelezettségét.
