Alkotmányozási lejtőn a kormány
Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó kapcsán a jogot hozzá igazítsák az emberek igazságérzetéhez, hiszen erre kaptak felhatalmazást.
„Ezen a lejtőn nehéz megállni” – kommentálta a Fidesz törvénykezési gyakorlatát Sólyom László. A volt köztársasági elnök, aki szerint a jelenlegi alkotmány becsmérlése káros, kijelentette: azok a javaslatok, hogy a kétharmados törvényekről ne döntsön az Alkotmánybíróság, már felmerültek, méghozzá a kerekasztalnál az MSZMP javaslataiként annak idején. Sólyom szavainak – szakmai tekintélye mellett – különös súlyt ad, hogy eleddig meglehetősen kesztyűs kézzel bánt azzal a párttal, amely őt államfővé választotta 2005-ben.
Hallatott magáról alkotmányügyben a jelenlegi köztársasági elnök is. Schmitt Pál korábban is úgy vélte, hogy „a régi szabályok nehezítik az előrejutást”. Az a dokumentum azonban, amelyet hivatala a tavaszra várható, új alaptörvény kidolgozóinak küldött – többek között az anyanyelv védelmét javasolva –, helyesírási hibáktól hemzsegve, zavaros mondatokkal értekezik például arról, hogy „az alkotmányozó hatalom is Istentől való”.
Nincs mit hozzátenni.
