Az elnök legyen pártatlan – Balás Péter kereskedelmi főigazgató-helyettes az Európai Unió új kereskedelempolitikájáról

Az új kereskedelempolitikai stratégia elkészítése közben az EU történetének egyik legnagyobb válságán megy keresztül. Hogyan befolyásolja ez a tervezhetőséget és a megvalósíthatóságot – egyáltalán hogyan lehetséges hatékony kereskedelempolitikát tervezni, miközben néhány elemző már-már az eurózóna összeomlását vizionálja?

Mark Twain írta egy újságnak, amikor megjelentették a halálhírét, hogy kicsit korai volna még erről beszélni. De valóban vannak nagyon komoly problémák, van néhány EU-tagország, ahol súlyosak a költségvetési gondok, és miután ezek részei egy valutauniónak, az ő problémáik nem hagyják érintetlenül az eurózóna többi országának, rajtuk keresztül pedig mind a huszonhét EU-tagnak a kereskedelmi érdekeit sem. A magyar elnökségnek itt komoly szerepe lesz a kompromisszumok keresésében.

A stratégia sokat foglalkozik a fejlődő államokkal való kapcsolattal. De milyen távlati tervei vannak az EU-nak a legnagyobb gazdaságokkal a következő évekre?

A két legmeghatározóbb kereskedelmi partner az Egyesült Államok és Kína. Egyikükkel sincs napirenden szabad kereskedelmi megállapodás, és az Oroszországgal kötendő is a távoli jövőbe tolódhat. Kérdéses Japán – ők nagyon szeretnének szabad kereskedelmi megállapodást az EU-val, főleg azóta, hogy nagy versenytársukkal, Dél-Koreával ez már létrejött. De az unió részéről még némi gondolkodás folyik ez ügyben. Nem látjuk, hogy a japánok kellő elszántsággal lennének hajlandók a különböző nem vámjellegű korlátaikkal, szabályozási lépésekkel foglalkozni. Addig is a Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belül, valamint kétoldalú stratégiai partnerségi viszonyban rendezzük az ügyeket.

Említette Kínát; ezen a téren mi várható?

Kína az európai dömpingellenes eljárásoknak a leggyakoribb címzettje. Úgy látjuk, hogy ott még nagyon sok a tennivaló, hogy valóban piacgazdasági viszonyok alapján, torzításoktól és állami beavatkozásoktól mentesen működjön a termelés. Kína emiatt nem is kapott piacgazdasági státust, ezt a WTO-csatlakozásukkor úgy rögzítettük, hogy legkorábban 2016-ban kaphatják meg. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ezt az időpontot előre lehetne hozni.

Mit lehetne tenni, hogy az európai áruk versenyképesek legyenek a világpiacon? A stratégia említi, hogy a tömegtermelés helyett minőségi cikkeket kell gyártani, de az Egyesült Államok szinte ugyanezt próbálja.

Elsősorban a kutatás-fejlesztésen alapuló termelést kell ösztönözni. Ez az oktatásügyben kezdődik, majd a beruházások és a kisvállalkozások számára ösztönző környezetet kell létrehozni. Csökkenteni szükséges az adóterheket, a bürokráciát, a munkaerőterheket, tehát meg kell könnyíteni a fejlődő új iparágak és új vállalkozások működési feltételeit. Ezenkívül le kell bontani a tagállamok között még mindig meglévő korlátokat. Az eltérő nemzeti szabályok miatt nem lehet mindig kihasználni az ötszázmilliós piac előnyeit. Különösen sok korlátozás áll fenn a szolgáltatáskereskedelem terén, és az agráriumban sem azonos támogatásokat kap például egy magyar és egy német termelő.

Ez utóbbi téma gyakran merült fel a magyar politikában is. Mennyire adhat lehetőséget az uniós elnökség Magyarországnak a hatékonyabb érdekképviseletre?

Az elnöktől azt várják, hogy pártatlan legyen. De amikor vitatott kérdésekben neki kell kompromisszumokat megfogalmaznia, egy magyar elnök nyilván nem felejti el, hogy honnan jött. Az agrárkereskedelemben a meghatározó irány az, hogy Magyarország ne búzát, nyers húst exportáljon, hanem magasan feldolgozott és főleg márkával rendelkező, eredetvédelemmel bíró élelmiszer-ipari termékeket.

Azután, hogy a magyar kormány a kelet felé nyitás politikáját hirdette meg, várhatunk engedékenységet Oroszország irányába az elnökség alatt?

Ha Oroszország tagja lesz a WTO-nak ebben az időszakban, annak nagyon komoly gazdasági és politikai hatása is lesz. Alapvetően átalakítja és javítja a viszonyt, reményeink szerint meggyorsítja a kétoldalú keretmegállapodási tárgyalásokat is, amelyek idáig csak vánszorogtak, és főleg a kereskedelmi beruházási szabályok területén haladtak rendkívül lassan. Remélhetőleg Ukrajnával is felgyorsul az ottani szabad kereskedelmi megállapodás tárgyalása, amely egy generációval az Oroszországgal létrehozandó egyezség előtt jár.