Szorosabb integrációért
A hagyományos gazdaságpolitikai módszerek nem képesek elősegíteni a kilábalást a krízisből, ezzel a fejlett országok is sorra kénytelenek szembesülni. Ám éppen ez a felismerés járult hozzá ahhoz, hogy az OECD-ben megértéssel fogadták a tavaly hivatalba lépett magyar kormány rendhagyó intézkedéseit – fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára.
– A nagy nemzetközi vállalatokkal kapcsolatos irányelvet bocsátott ki nemrég az OECD. Miben segítheti elő ez a dokumentum a Magyarországon sem ismeretlen „kettős gazdaság” jelenségének csökkentését?
– A multinacionális vállalatok szerepe, az adott ország gazdaságába történő illeszkedése a világon mindenhol komoly dilemmákat vet fel. Ennek felismerésével született meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD legújabb irányelve, amelynek végrehajtására a 34 tagállam mellett további nyolc ország vállalt kötelezettséget. A dokumentum elsősorban nem konkrét elvárásokat fogalmaz meg, inkább keretet biztosít ahhoz, hogy ezek a hatalmas nemzetközi cégek minél inkább hozzájárulhassanak az adott gazdaság és társadalom fejlődéséhez. A célokat olyan fogalmak jelzik, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, a kellő gondosság elve vagy a termelési hálózatok egészséges fejlődésének biztosítása, a helyi beszállítók erősítése.
– A beszállítók erősítése Magyarországon is évek óta slágertémának számít: nemcsak a kisebb hazai vállalkozások panaszkodnak arra, hogy a nagy zöldmezős beruházásokból számukra nem terem babér, hanem sokszor a magyarországi multik is a felkészült, megbízható beszállítók hiányáról beszélnek. E téren hozhat előrelépést az irányelv végrehajtása?
– Mindenképpen, hiszen annak lényege a kérdéskör a korábbinál sokkal átfogóbb megközelítése. A termelés mellett az irányelv kitér többek között a családok védelmére, a helyi közösségek erősítésére, bevonására is. Ennek jegyében a kormány azt tervezi, hogy az irányelv átültetése során olyan szervezeteket von be a folyamatba, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Egy ilyen széles körű együttműködés képes lesz biztosítani a magyar cégek és a nemzetközi nagyvállalatok közötti tényleges kapcsolatok szélesítését, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy a multik sokkal szélesebb körű információkkal rendelkezzenek a magyarországi lehetőségekről, mint korábban. A kérdéskör jelentőségét mutatja, hogy az irányelvet aláíró 42 ország képviseli a globális működőtőke-áramlás (FDI) közel 85 százalékát.
– Határidőt szab-e az irányelv az újítások véghezvitelére?
- Nem, az elvárások között csupán egy hat hónapos átmeneti időszak biztosítása szerepel. Ennek ellenére az OECD mint szervezet képvisel akkora súlyt a világgazdaságban, hogy az általa mondottak minden érintett országban értő fülekre találjanak. A magyar kormány pedig azt tervezi, hogy még a nyáron megerősíti az úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontot a multikkal történő együttműködés hatékonyságának növelése érdekében. Célunk, hogy növekedjen a bizalom mind a nagy nemzetközi cégek és a kormány, mind a multik és a társadalom között.
– A kormány iránti bizalmat említette mint fontos tényezőt. Sokak szerint ennek egyáltalán nem tettek jót olyan, az utóbbi egy évben hozott intézkedések, mint a négyféle, meglehetősen brutális különadó kivetése vagy a magánnyugdíjpénztárak meggyengítése.
– Az ország költségvetési és gazdasági helyzete miatt a magyar kormány az utóbbi időben valóban szokatlan lépések megtételére kényszerült. Ám fontos hangsúlyozni, hogy e lépések minden esetben a szolidaritás eszméjére épültek és épülnek, vagyis arra, hogy a terhek viseléséből valóban mindenkinek kivétel nélkül ki kell vennie a részét. A cél az, hogy az emberek ismét hinni tudjanak abban: a demokrácia és a piacgazdaság végső soron mégiscsak értük van. Ráadásul a rendhagyó gazdaságpolitikai intézkedéseket az OECD-ben is megértéssel fogadták, sőt, sokszor támogatásukról biztosították a magyar kabinetet. Különösen fontosak azok az egyeztetések, amelyekre a Széll Kálmán-terv kidolgozása és végrehajtása során került sor. A szervezet ugyanis értékeli, hogy a szokásos kiadáscsökkentés helyett Magyarországon szerkezeti átalakítás vette kezdetét.
– Az OECD pedig kitűnő terep a gazdaságpolitikai együttműködés erősítésére.
– Igen, ám ennél sokkal többről szól ez a szervezet. Az idén ötvenéves OECD olyan alapelveket képvisel és jelenít meg, mint az emberi jogok, a szabad piacgazdaság vagy a demokrácia. Olyan gazdaságok felemelkedésével azonban, mint Kína, India, Brazília vagy Indonézia, szükség van a szerepek és a partneri viszonyok újragondolására. A közeljövő valószínűleg legnagyobb jelentőségű lépése e területen mindenképpen Oroszország várható csatlakozása lesz. Emellett a rendszeresen elemzéseket, kutatásokat készítő OECD egy olyan kincsesbánya, amelyet a magyar kormány a jövőben igyekszik a korábbinál sokkal hatékonyabban kihasználni. Sor kerül az OECD Nemzeti Tanács újjáalakítására is: ez az állandó budapesti konzultatív fórum elősegítheti azt, hogy a magyar álláspontok jobban érvényesüljenek a szervezeten belül is.
