BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alkalmas-e a közmunka a foglalkoztatás bővítésére?

Kulcsszerepet szán a közmunkának a kormány a foglalkoztatási ráta javításában, a tervek szerint százezreknek adnának munkát országos és helyi programok keretében. Nem világos még ugyanakkor, milyen formában teszik ezt. Az eltérő koncepciók egyikében a nyílt munkaerőpiacra segítenék a programban részt vevőket a civilek és az egyházak segítségével, míg a másikban nagy állami beruházásoknál adnának munkát az állástalanoknak. Kérdés: képes-e a közmunka hosszabb távon javítani a nemzetközi összehasonlításban is alacsony hazai foglalkoztatási rátát?
2011.07.01., péntek 05:00

Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Illúziók. Ha a közfoglalkoztatásban a nagy állami beruházásoktól várja valaki a megoldást, az legalább részben illúziókat kerget. A közfoglalkoztatás leendő résztvevői ugyanis kiestek a munka világából, az ő visszavezetésük a munkaerőpiacra nem lehet sikeres nagy szervezeti felépítést igénylő, gépesített, óriási állami beruházások segítségével. Esetükben sokkal sikeresebb lenne a kisebb, helyi jellegű, jóval egyszerűbb szervezeti rendszerű programokba bekapcsolódni, kicsi vagy közepes vállalkozásoknál, civilszervezeteknél, egyházaknál, helyi közösségeknél dolgozni. A közfoglalkoztatással kapcsolatban nagy ívű beruházások hangsúlyozása inkább politikai okokkal magyarázható, ám a világ megváltozott, száz évvel ezelőtti párhuzamok emlegetése ma már nem helytálló.


Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Fontos szerep. Középtávon elképzelhető, hogy a nagyberuházásoknak pozitív szerepük lehet a közfoglalkoztatásban, de ez a módszer sokáig nem tartható, ez a része véges. A közfoglalkoztatásnak azonban lehet fontos átmeneti szerepe a munkaerőpiac gondjainak a megoldásában. Mindazok számára, akik nem találják a helyüket, a munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás segítséget nyújthat ahhoz, hogy végül visszatérhessenek a munka világába. Fontos, hogy mindezt empatikus, humánus keretek között valósítsák meg, és azt is komolyan, szakértők segítségével kell mérlegelni, milyen bérezési feltételekkel működjön a rendszer. A bérszintnek vonzónak kell lennie a munkáltató számára, de ha túlságosan alacsony lesz, az már kiszoríthatja a meglévő munkavállalókat, ez pedig mindenképpen elkerülendő.


Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója. Vegyes tervek. A tömeges közmunka a hazai kutatások, illetve a nemzetközi tapasztalatok szerint sem képes a tartós munkanélküliséget csökkenteni. Az erre szánt milliárdok jobban hasznosulnak, ha a stadiont korszerű technológiával építik fel, a munkanélkülieket pedig fejlesztő szolgáltatásokkal a nyílt munkapiacra segítik vissza. Az utóbbi rövid távon nem olcsóbb ugyan, mint a közmunka, viszont néhány éven belül megtérül, ahogy csökken az állami támogatásra szorulók aránya. A sajtóban megjelent kormányzati tervek vegyesek: tömeges programokról és a nonprofit szervezetek bevonásával működő, személyre szabott fejlesztéssel összekapcsolt programokról is lehet hallani. Az utóbbi irány egyértelműen ígéretesebb.


Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Sok a veszély. Statisztikailag növelheti ugyan a foglalkoztatottak létszámát egy ilyen közfoglalkoztatási rendszer, ám nem alkalmas a munka világát érintő problémák megoldására. A közfoglalkoztatás tervezett átalakítása ugyanis nem eredményez majd érdemi tevékenységet, és nem lesz alkalmas arra sem, hogy a benne részt vevőket visszavezesse a munkaerőpiacra. Sok egyéb veszélyt is látok a tervezetben. Ha a bérezés szintjét a nyílt munkaerőpiacinál alacsonyabban határozzák meg, az a vállalkozókat arra fogja sarkallni, hogy legális munkavállalóikat közfoglalkoztatottakra cseréljék. A legnagyobb baja a közfoglalkoztatás átalakításának azonban az, hogy a kormány nem tárgyal erről senkivel, valódi konzultáció nem előzi meg az intézkedéseket.


Németh Dávid. Az ING Bank elemzője. Van pozitív példa. „Rövid távon valószínűleg meglátszik a foglalkoztatásban a hatásuk. Hosszabb távon azonban felmerül, hogy mennyire fenntartható a rendszer, miből, minek a rovására finanszírozható. Ahol ezt az eszközt sikerrel alkalmazták, ott rendszerint csak néhány évre hirdették meg, és szervesen kapcsolódott egy képzési programhoz, mint például a 80-as években Finnországban. Negatív példa is akad, például a belga kormány beletörődött, hogy a szociális kiadások részévé vált a közmunka, miközben érdemben nem javítja a foglalkoztatást. Kiderült, erős kényszerítő erő szükséges, hogy az egyén is aktívan tegyen az elhelyezkedéséért. A hazai rendszer egyik pozitívuma viszont, hogy a résztvevők mobilizálása, utaztatása is a része.”

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.