Nem a bankok nem adnak hitelt, a cégek nem hitelképesek
Ha ez a cél megvalósul, akkor a speciális feladatokat ellátó hitelintézet egy csapásra vezető vagy legalábbis meghatározó szereplő lehet az újonnan kihelyezett magyarországi vállalkozói hitelek piacán. Emellett tevékenyen hozzájárulhat ahhoz, hogy végre emelkedni kezdjen a magyarországi cégeknél lévő hiteleknek az állománya, vagyis az új kihelyezések mennyisége végre meghaladja a törlesztésekét, s finanszírozóra leljenek a folytonos likviditási és tőkehiánytól szenvedő vállalkozások.
A helyzet azért nem ennyire egyszerű. Mégpedig azért nem, mert a hazai vállalkozói szektornak nem az az alapvető gondja, hogy a pénzügyi szolgáltatók ne akarnák finanszírozni, hanem az, hogy a cégek többsége ma piaci alapon nem hitelezhető. Vagyis nem az a
gond, hogy a bankok nem adnak hitelt – vagy ne lenne miből adniuk –, hanem az, hogy a cégek többsége egész egyszerűen nem hitelképes. Ez annak ellenére igaz, hogy a bankszektort érintő, közelmúltbeli kormányzati intézkedések nyilvánvalóan nem használnak a hitelezési hajlandóságnak, illetve az üzleti aktivitásnak. Nullához konvergáló növekedés és romló gazdasági kilátások mellett viszont nem valószínű, hogy ez a helyzet rövid távon megváltozik, bármilyen erővel fókuszáljanak is a vállalatokra a bankok.
Persze az is lehet stratégia, hogy a hirtelen jött forrásra alapozva az MFB hitelezze a kereskedelmi bankoknál pénzre nem lelő vállalkozásokat, de annak hosszú távon biztosan nem lesz jó vége sem a fejlesztési bank, sem az érintettek szempontjából. A most beadott 60 milliárdos injekció tehát a vállalati szektor állapotának időleges és látszólagos feljavításához elég lehet ugyan, de az alapvető problémák megoldásához nyilvánvalóan vajmi kevés lesz.
