Tüneti kezelés
Nem zárhatók ki az energiaellátásból a fűtési idényben az önkormányzati és állami fenntartású egészségügyi, oktatási és szociális intézmények. Az e célból elrendelt moratórium nélkül fennakadás keletkezhet a kórházi ellátásban, de még a rendkívüli óvoda- vagy iskolaszünetet is nehezen lehetne kezelni. E zavarok kockázata még akkor is megvan, ha az energiaszolgáltatók hangsúlyozzák: maguk is rugalmasan kezelik a szociálisan érzékeny ügyfeleik fizetési gondjait.
A gond inkább az, hogy a tűzoltás elmúltával sikerül-e valamilyen eszközzel csökkenteni az energiagazdálkodási nehézségekkel küszködő intézmények számát. Netán azt, hogy a következő idényben ne is legyen szükség ilyen moratóriumra.
Ennek még kevés a jele. Késik például annak a márciusban beígért állami társaságnak a létrehozása, amely saját finanszírozással korszerűsítené a forrás nélküli intézmények energetikai rendszerét, és az elért energiaköltség-megtakarításon keresztül láthatná viszont a pénzét. Pedig az ilyen, úgynevezett ESCO konstrukciók még piaci körülmények között is sikeresek, jól példázza ezt az Elmib, az E-Star és a Dalkia tevékenysége. Ha létrejönne egy ilyen állami cég, nemcsak a közintézményeken segítene, de maga is jól járna.
Várat magára annak a megújulóprojekteket segítő zöldalapnak a létrehozása is, amelyről szintén márciusban hallottuk, hogy felgyorsultak a vele kapcsolatos tárgyalások a Magyar Fejlesztési Bankkal. A hitelezési konstrukcióhoz kockázati tőkét is ígértek, és egyztettek róla az EBRD-vel is.
Persze, vannak jelenleg is hozzáférhető energia-korszerűsítési támogatások, és állami segítségre sem mindenki vár. Iskolák, idősotthonok, kórházak indítanak megújulóenergia-hasznosító beruházást, épületszigetelést, nyílászárócserét, világítás-korszerűsítést. Máskor beszerzési társulásokon keresztül jutnak olcsóbban áramhoz, gázhoz. Ahhoz azonban, hogy ezek az üdítő példák általánossá váljanak, a szabályozásnak, a kiszámítható támogatási rendszernek is be kellene segítenie.
