Sikertörténet válság idején
A kiváló teljesítmény egyértelműen a Jeremie-programként ismert, kedvezményes kkv-tőkejuttatásnak köszönhető, amelynek révén talán a magyar kisvállalkozók kockázati tőkével szembeni ellenérzése is enyhült. Most, hogy zöld lámpát kapott a program második etapja, sok függ attól, hogyan mélyülhet tovább a kapcsolat a befektető és a tőkével kiugrásra kész kisvállalkozó között. A kockázati tőkét ugyanis leginkább azok a cégek hasznosíthatják, amelyek innovációjukkal később a gazdaság motorjaivá is válhatnak.
Ezek a kisvállalkozások egyébként nem különböznek a többitől vagyoni helyzetük alapján, hiszen többnyire nincsenek fedezetbe adható értékes eszközeik, vagy ha mégis, azok gyakran találmányok, szabadalmak, különleges eljárások, melyeket a bankok ritkán tudnak fedezetként elfogadni. A növekedés finanszírozásához szükséges elegendő saját forrás híján pedig a cégtulajdonos három dolgot tehet: pályázati pénzek után futkos, befektetésre biztatja a barátait, vagy kockázati tőkét keres.
A kockázatitőke-befektetés mérlegelésénél azonban fontos, hogy a vállalkozó ne csak abból induljon ki, hogy mekkora összegű tőkét kaphat, és milyen áron. Legalább annyira fontos az is, hogy a befektető kapcsolati hálójával mennyire segítheti majd a cég bejutását új piacokra, felkutat-e olyan új munkatársakat, akik javíthatnak a vállalkozás működésén. Ezentúl a céget átláthatóbbá, és nem utolsósorban eladásra éretté tehetik akár egy szakmai befektető, akár a tőzsde számára. Sokat számít a siker elérésében, ha a kockázati tőkés már a társaságba történő beszállás időpontjában egy hosszabb listával rendelkezik arról, hogy milyen vevők jöhetnek szóba, amennyiben a cég a tervek szerint fejlődik.
A cégtulajdonosok ugyanakkor éppen azt tekintik tehernek, hogy a kockázati tőkés belépése nyomán fehéríteni kell a céget. Egy megfelelő kockázatitőke-befektető kiválasztásával azonban ezek a kezdetben hátránynak hitt lépések hamar átértékelődnek, ha a cégtulajdonos is érdekelt abban, hogy vállalkozását előbb-utóbb jó haszonnal értékesítse vagy tőzsdére vigye. Nem mellékesen pedig a társaság hitelességét és hitelképességét is jelentősen növeli egy intézményesült kockázatitőke-befektető megjelenése, aminek pénzben is mérhető haszna van.
Jobb feltételeket érhet el például a szállítóival és egyéb hitelezőivel szemben, sőt a vevők is nagyobb bizalommal fogadhatják termékeit, szolgáltatásait. Bizakodásra ad okot, hogy a 2010-ben indult, de igazából tavaly felpörgött Jeremie-program eddig is maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tavaly év végéig 44 társasággal összesen 12,2 milliárd forint befektetéséről szerződött a programban részt vevő nyolc kockázatitőkealap-kezelő, és további milliárdok befektetéséről már döntöttek.
A hamarosan induló és 2015-ig tartó újabb befektetési forduló, az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok komoly előnye, hogy kitölti azt az űrt, melyet a 2013-ben lezáruló első tőkeprogram hagyott volna maga mögött. Ez már elegendő idő ahhoz is, hogy esélyt kapjanak a legsikeresebb alapkezelők arra, hogy 2015 után is folytathassák a kockázatitőke-befektetéseket. Aki ugyanis bizonyít, és magas hozamokat ér el a befektetésein, annak kezére később a magánbefektetők is szívesen bíznak pénzt, így állami szerepvállalás nélkül is tovább fejlődhet a magyar kockázatitőke-iparág.
A Jeremie-program eddig eltelt időszakának fontos tanulsága, hogy bebizonyosodott: nagy szükség van a cégek menedzsmentjének támogatására. A kockázatialap-kezelők fontos feladata, hogy segítsék a jó vezetői csapatok kinevelését, akik egy sikerre vitt projekt után egy másik céget is révbe juttathatnak.
-->
