BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Európában Lengyelország vezet, és nem is akárhogy

Bár az eddigi adatok alapján várhatóan 2012-t sem a részvénykibocsátások aranyéveként könyveljük el, közelebbről nézve a kép inkább vegyes: a csökkenő összvolumen mellett kiugróan jól teljesítő helyszínek és vállalatok is akadnak.

Az utóbbi évek aligha kerülnek be a részvénykibocsátások aranykorának legendáriumába: a 2008-as pénzügyi válság és következményei okán felszívódó befektetői érdeklődés, illetve a reálgazdaság nehézségei miatt ugyanis egyre kevesebb vállalat keres tőkét a részvénypiacon.
A globális IPO (Initial Public Offering) aktivitás negatív rekordokat döntöget: az idei 402 kibocsátás időarányosan még a 2009-es félelem és rettegés időszakának 577-es értékét sem éri el.

Az igazi kérdés, hogy az idei kevés számú részvénybevezetés ténylegesen milyen eredményt hozott a befektetőknek, azaz a csökkenő mennyiség milyen minőséget produkált. Semmiképpen sem tett jót a kibocsátók megítélésének, hogy a technológiai szektorban számos vállalat túlértékelten lépett a parkettre, amit aztán szinte menetrendszerűen követett a kisbefektetők tömegeinek csalódása. A leghíresebb idei eset a Facebook, de az ágazat több szereplője – a még 2011-ben érkező Zynga, a Groupon és társaik – néhány hónappal a debütálást követően már korábbi értéke töredékén forgott a parketten.

Nem éppen derűsek az aktivitásra vonatkozó adatok Kínában sem. A friss kibocsátások Mekkája az utóbbi években már a távol-keleti ország volt (beleértve Hongkongot is), de az idei év ott is jelentős visszaesést hozott. Az adatok Európában sem túl fényesek, ahol a belső visszaesést az is jelzi, hogy a második negyedévben a kibocsátási kísérletek több mint 28 százaléka sikertelenül végződött, ami lényegesen rosszabb, mint a megelőző negyedév 21 százalék alatti mutatója.

London viszont még így is számos sikeres részvénykibocsátást tudott lebonyolítani. Olyan új tőzsdei cég is akadt – a nagy szoftverfejlesztő vállalatoknak infrastrukturális és szoftvermegoldásokat szállító WANdisco –, amely néhány hónap alatt 111 százalékkal erősödött.
Az Egyesült Államokban szeptember végéig 98 említésre méltó részvényjegyzés és tőzsdei bevezetés történt, ebből 64 nyereséggel zárult. Az átlagos, súlyozás nélküli hozam 22,27 százalék, a medián hozam pedig 14,62 százalék volt; a Facebook az ötödik legrosszabb teljesítményt produkálta. A Zuckerberg-sztori ezen fejezetéből félrevezető lenne a teljes szektor kilátásaira nézve következtetéseket levonni, az azonban biztos, hogy a befektetők lelkében károkat okozott.

Magyarországról most még nem lehet és nem is érdemes sokat írni: a kisbefektetők évek óta várnak egy komolyabb méretű kibocsátásra. Talán ezért is meglepő, hogy Európában a legtöbb kibocsátás egy hazánkhoz nagyon sok tekintetben hasonló adottságú országhoz kötődik. Ha a bevont tőkét tekintve nem is, de a tranzakciók számát tekintve a kontinens friss kibocsátásainak listáját ugyanis Lengyelország vezeti, és nem is akárhogy: az összes európai kibocsátás 42 százaléka itt zajlott. Érdemes külön megemlíteni a NewConnect nevű piacot, amely szintén a Warsaw Stock Exchange (WSE) keretein belül született meg, és könnyen lehet, hogy követendő példával szolgál a többi európai országnak.

Persze ha azt feltételeznénk, hogy azért tódult ennyi cég Varsóba, mert itt biztos a siker, akkor a 2012-es adatok itt is kijózanítóan hatnak. A főbb piacra lépő részvények majdnem mindegyike veszített az értékéből: az átlagos csökkenés megközelítette a 20 százalékot, és bár a fő benchmarkként funkcionáló WIG20 index sem remekelt idén, még ez sem magyarázza meg az új részvények gyenge teljesítményét. A korrektség kedvéért jegyezzük meg: idén Varsóban is kevesebb kibocsátás volt, így a 12 papír jellemző teljesítménye még nem feltétlenül mérvadó hosszú távon.

Látható tehát, hogy még egy visszafogott évben is vegyes a friss kibocsátások alakította kép, a mérsékelt aktivitás és a csökkenő volumenek ellenére egyaránt vannak benne méretes kudarcok és látványos sikerek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek