Citi a túlzott deficit-eljárásról: Nem megalapozott a kormány reménye
Az Európai Bizottság múlt héten közzétett előrejelzése alapján úgy tűnik, hogy Magyarország elkerülheti a 2013-ra kilátásba helyezett szankciókat, de a 2014-es deficitre vonatkozó prognózis alapján a túlzottdeficit-eljárás valószínűleg nem szűnik meg. A bizottság 2012-es és 2013-as deficitprognózisai – rendre 2,5 százalék, illetve 2,9 százalék – eltérnek a kormány előirányzataitól (2,8, illetve 2,7 százalék).
A konzervatívabb és álláspontunk szerint realisztikusabb brüsszeli növekedésprognózisok (2012-re mínusz 1,2 százalék, 2013-ra 0,3 százalék, 2014-re 1,3 százalék) és a 2014-re tervezett lazítás (pedagógus-béremelés, a bankadó felezése) alapján a bizottság úgy látja, hogy a GDP-arányos hiány 2014-ben 3,5 százalékra emelkedhet. Mivel azonban a 2012-re és a 2013-ra vonatkozó deficitprognózis a 3 százalékos küszöbérték alatt van, az Ecofin decemberi ülésén várhatóan nem kerül napirendre a kohéziós alapok egy részének befagyasztása.
Mindezek ellenére nem tartjuk megalapozottnak a kormány reményét, miszerint a túlzottdeficit-eljárás 2013 júniusában megszűnhet – hacsak Magyarország nem terjeszt elő olyan fiskális intézkedéseket, amelyek tartós pozitív hatást gyakorolhatnak a költségvetési mérlegre. Mivel az Európai Bizottság 2013-as prognózisa túlságosan közel van a 3 százalékhoz, a 2014-es pedig – negatív kockázatok mellett – meghaladja azt, nem tűnik valószínűnek, hogy a 2014-es büdzsé beterjesztése előtt az ország szempontjából pozitív döntés születik. Emellett a 2014. tavaszi választások miatt Brüsszel feltehetően kiemelt figyelemmel kíséri majd a magyarországi fejleményeket, és fenntartja a szankciók lehetőségét arra az esetre, ha a költségvetési folyamatok nem a megfelelő irányba haladnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megjegyzései alapján nem kizárt, hogy a kormány a 2013-as büdzsét – kis mértékben – tovább módosítja, hogy eltüntesse a hivatalos előirányzat és az Európai Bizottság prognózisa közötti 0,2 százalékpontos különbséget. A hosszú távú strukturális egyenleg javításához álláspontunk szerint további, fenntartható kiadáscsökkentő intézkedésekre van szükség, miután az új adók beszedéséből származó bevétel idővel – a kiválasztott szektorok adósságterhei miatt – csökkenhet.
A bankszektorra kivetett különadó – amelyből a kormány 2013-ban a GDP 0,5 százalékának megfelelő bevételt remél – 2014-ben a várakozások szerint felére csökken, 2015-ben pedig megszűnik, ami lyukat üt majd a költségvetésen. Az intézkedések emellett a növekedési kilátásokat rontották, az inflációra pedig nyomást gyakorolnak: ennek alapján a Citi 2013-ra vonatkozó GDP-prognózisát 0,4 százalékra rontottuk, az átlagos éves inflációra vonatkozó előrejelzést pedig 5,2 százalékra emeltük.
A túlzottdeficit-eljárás szankcióinak elkerülése nem kövezi ki az utat automatikusan az EU/IMF-megállapodás felé.
Nem osztjuk azt a kormánytisztviselők által gyakran hangoztatott nézetet, amely szerint az Európai Bizottság kedvező döntése nyomán könnyebbé válik a hitel-megállapodás. Az államadósság fenntartható csökkentése szempontjából a legnagyobb kihívást a gyenge növekedési potenciál támasztja. A vállalati és bankadó emelése tovább rontja a növekedési kilátásokat – ezt az Európai Bizottság országjelentése is hangsúlyozza. Úgy látjuk, hogy az IMF és az EU továbbra is aggódik a fiskális intézkedések szerkezete – mindenekelőtt a bankszektor különterhei és az egységnyi munkaerőköltség versenyképességet gyengítő magas szintje – miatt. Az államháztartási deficit szintjének csökkenése rövid távon javíthatja Magyarország kockázati megítélését, de a gyenge növekedési kilátások és az alacsony foglalkoztatottság miatt az ország valószínűleg továbbra is ki van téve a külső sokkhatásoknak.
