Olcsóbb gáz és távhő: Meg fogjuk fizetni a fedezetlen ígéreteket

Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke
Logikus lépés
„Ez egy logikus és üzleti oldalról is érthető lépés, hiszen ha a gáz ára csökken, akkor teljesen egyértelmű, hogy a távhőszektornak is érdeke, hogy a versenypozícióját megtartsa. Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentése tehát nem ért minket váratlanul, számítottunk ilyen jellegű bejelentésre, vagy intézkedéscsomagra. A csökkentéssel egy átlagos, ötvenhárom négyzetméteres lakás éves fűtési költsége 150–220 ezer forint között van, vagyis a tíz százalékos árcsökkentéssel a családok 15–22 ezer forintot takaríthatnak meg évente. A távhőszolgáltatók az árcsökkenés terhét azonban önmagukban képtelenek lennének kigazdálkodni, ehhez a regulátornak növelnie kell a szolgáltatók hőoldali támogatását.”

Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezetője
Tizedelés
„Nehéz szakmailag értelmezni a 10 százalékos energiaár-csökkentési bejelentést. A lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók teljes árrése el sem éri a 10 százalékot, így ők egyedül képtelenek vállalni a terheket. A gáz 80 százalékát, az áram majd 30 százalékát kitevő import esetén nincs mozgástér, az importárakat a kormány nem tudja változtatni. Marad a hazai kitermelésű gáz, a hazai erőművek és az elosztók sarcolása. Az első a tavaly megvásárolt Mol-részvénycsomag értékét csökkenti, a második a szükséges új erőműépítések forrását apasztja, a harmadik eddig is hatósági áras tevékenység volt, amiben nehéz lesz megtalálni a tartalékokat. Hosszú távon meg fogjuk fizetni a mostani fedezetlen ígéretek árát.”

Füst Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének szociálpolitikai ügyvivője
Könnyítés
„A családok legjelentősebb kiadásai – nem kis részben az elmúlt hat év áremelkedései miatt – a lakásfenntartáshoz kapcsolódnak. Magyarországon az ilyen típusú kiadások aránya eléri a 45–50 százalékot, miközben a nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy 40 százalék feletti ráta esetén már veszélyben van a lakás fenntartása. A költségek csökkentése tehát egyértelműen javítja a családok helyzetét. A könnyítés különösen sokat jelent azoknak az átlagosnál több gyermeket nevelő nagycsaládoknak, amelyek méltányolható méretű lakásban élnek. A rezsiköltségek csökkenésének köszönhetően talán az elmaradt – esetleg éppen az energiahatékonyságot javító – felújítások egy részére is sor kerülhet.”

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője
Veszteségek
„A 10 százalékos árcsökkentés a számításaink szerint mintegy 120 milliárd forint lakossági megtakarítást hoz, amiből 22-23 milliárd a költségvetés, a többi a szolgáltatók bevételét csökkenti. A szolgáltatók lakossági üzletágai azonban a lecsökkent fogyasztás és a nem fizetők arányának ugrásszerű emelkedése miatt már jelenleg is inkább veszteségesek, így az érintett cégek reakciója borítékolható: egyrészt a beruházások, fejlesztések halasztása, másrészt létszámleépítés, a bérek visszafogása és az alvállalkozói megbízások szűkítése. A fejlesztések teljes leállítása meghiúsítja az EU által szorgalmazott intelligens hálózatok és az okos mérés vállalt és kívánatos térhódítását is.”

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője
Következmények
„Az import gázért indokolatlanul sokat fizetünk, tárgyalni kell, meg kell próbálni elérni az árcsökkentést. Bizonyos kedvezmények a Déli Áramlat résztvevőjeként is járhatnak az országnak. A beszerzési árak csökkentésével a távhőszolgáltatók fellélegezhetnének, és még a külkereskedelmi mérlegünk is javulna. Az áramszolgáltatók cseh importáramot vásárolhatnak, hiszen Magyarországon nem hatékony a termelés. Számításaim szerint a rezsiköltségek csökkenése jövőre fél százalékponttal csökkentheti az inflációt. A háztartásoknak több jut fogyasztásra, vagy többet tehetnek félre. Ugyanakkor a szektorokban visszafoghatja a beruházásokat az árcsökkentés, amennyiben a teher a szolgáltatókra hárul.”