Újévi számmisztika
A tények magukért beszélnek. 1961. március 11-én jelentette be a Mattel, hogy az akkor szinte napra pontosan kétéves Barbie megtalálta élete párját, Ken személyében. A család és a Barbie-mítosz a következő évtizedekben folyamatosan bővült, a siker azóta is töretlen. 1961. november 3. sem múlt el igazi attrakció nélkül: a United Artists ezen a napon jelentette be, hogy Sean Conneryt választották ki James Bond szerepére. A sorozat első epizódja, a Dr. No a következő évben került a mozikba; Connery hét alkalommal alakította Bond parancsnokot, mindegyik film komoly kasszasiker (is) volt.
A sokat mondó körülmények sora folytatható: a plasztikfiú és a szuperkém sorsát egyaránt nagyszerű nők egyengették. Kent – akárcsak Barbie-t – a Mattel akkori elnöke, Ruth Marianna Handler találta ki. A műanyagsztárok névadói Handler gyermekei, Barbara és Ken voltak. (A nevek a családban maradtak: a Mattelt például Handler férje, Elliot Handler és annak üzlettársa, Harold „Matt” Matson nevéből rakták össze.) Connery kiválasztásában pedig Dana Broccoli – a producer Albert R. Broccoli felesége – játszott szerepet. Meggyőző erejére nagy szükség volt, hiszen a skót színészt kezdetben maga Ian Fleming sem tartotta megfelelő választásnak.
Mit mutat tehát az üveggömb? Mesebeli sztárokat és akciókat, nagyszerű nőket és kiváló férfiakat, bejelentéseket, amelyek hosszú évekre irányt adtak a világnak. És hogy mit jelent ez közelebbről 2013-ra nézve? Nos, ezen még gondolkodnunk kell.
