Van összeesküvés, és ennek az NGM is részese
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtti közleménye szerint a forint ellen a múlt hét végén indított „támadást” Nouriel Roubini idézte elő, aki kedden a forint shortolását ajánlotta a befektetőknek. Matolcsy Györgyöt tehát semmiféle felelősség nem terheli. Igaz ugyan, hogy a miniszter úgy nyilatkozott, hiba volt a forintot erősen tartani, és hogy a jegybanknak akár nemkonvencionális eszközökkel is támogatnia kell a növekedést (és még sorolhatnánk), de mindezt nyilván még ignorálásra sem méltatták a befektetők.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért: a Roubini Global Economics már egy január 2-i elemzésében eladásra javasolta a forintot – a cseh koronával, az indiai rúpiával és a dél-afrikai randdal egyetemben –, olyan „eredeti” érvekre hivatkozva, mint a belső fogyasztás megszorítások miatti visszaesése, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága vagy az IMF-megállapodásra való mérsékelt hajlandóság. Hogy miért tartott egy hétig, amíg összeült a forintellenes setét szövetség gyászasztala, azt csak találgathatjuk. Valószínűleg ennyi ideig tartott, amíg az email-beli „adatok dolgokká” alakultak.
Több lehetőséget is el tudunk képzelni. Az első szerint az NGM-ben elhiszik, hogy a forintgyengülés Roubininek tulajdonítható, és/vagy elhiszik azt is, hogy mindezt elhiszi a minisztérium művelt olvasóközönsége is. Minden érintett érdekében remélem, hogy egyik feltevés sem igaz.
Sokkal valószínűbb a második, amely szerint igenis van „globális” összeesküvés. Csakhogy ennek az NGM is részese, amely azzal próbálja átsegíteni a forintot a túlságosan erősnek tűnő 300-as ellenálláson, hogy újra a befektetők figyelmébe ajánlja a „jósprofesszor” javaslatát. Pleschinger Gyula nyilatkozata, amely szerint a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja, ebben az esetben úgy értelmezendő: konkrét cél nincs, az absztrakt pedig valahol 330–350 magasságában lehet. A forint nem, de az évünk erős lesz.
