Mitől lesz az idén növekedés?
Nem okozott meglepetést a monetáris tanács tegnap, amikor emberemlékezet óta nem látott szintre, 5 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Nem okozott meglepetést a tanács inflációs jelentéssel kapcsolatos állásfoglalása sem, amelyben Matolcsy György jegybankelnök megismételte a Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől már unásig hallott prognózist, miszerint az idén már megindulhat a növekedés, jövőre pedig bekövetkezik a „fogyasztási fordulat”, és jön a „kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet”.
Hogy mitől lesz az idén növekedés? „A növekedés legfontosabb forrása az export marad” – olvashatjuk az állásfoglalásban. A „marad” kitétel megfogalmazói feltehetően nagyvonalúan eltekintettek attól, hogy 2012 gyászos negyedik negyedévében a nettó export növekedéshez való hozzájárulása negatív volt (mínusz 0,2 százalék), márpedig erre több mint 4 éve nem volt példa.
A javulás irányába mutat „az autóipari kapacitások felfutása” – így az állásfoglalás. Eszerint tehát a jegybank is Németországtól várja, hogy lendületet adjon a magyar gazdaságnak. Attól a Németországtól, amellyel az elmúlt hónapokban mintha nemigen akarnánk jóban lenni. És ha Európa lokomotívja nem akarja expressz-sebességgel húzni az unió fenegyerekét? A hangulat romlását jelezte néhány napja az RWE, amikor arra hivatkozva csökkentette felére az idénre tervezett magyarországi beruházásait, hogy a cég „de facto a kisajátításhoz áll közel”. És mi lesz 2014-ben, amikor a „Mercedes-hatás” már a bázist erősíti? „A vállalatok beruházási aktivitása a konjunktúra erősödésével a jövő évtől élénkülhet” – nyugtat meg bennünket a monetáris tanács. Három kérdés marad csak: Milyen vállalatok? Milyen beruházások? Milyen konjunktúra?
Reméljük, hogy az RWE a szabályt erősítő kivétel lesz. És még jobban reméljük, hogy az NGM-es lecke szó szerinti felmondásával az MNB erősíteni fogja a befektetői bizalmat.
