A versenyképesség a tét
Az EY legfrissebb globális felmérése azt mutatja, hogy jelentős szemléletváltás zajlik a belső ellenőrzés területén nemzetközi szinten: a belső auditorok egyre inkább üzleti és stratégiai tanácsadó szerepet töltenek be a cégeknél. A trendforduló azonban Magyarországon egyelőre még várat magára. Ennek oka, hogy a vállalatok vezetése még mindig elsősorban a hagyományos szerepek, ezen belül elsősorban a szabályzatoknak való megfelelés vizsgálatát várja el a belső ellenőröktől. A felmérés azonban azt mutatja, hogy a vezetői elvárások változni fognak és a belső ellenőröknek itthon is ki kell tudni lépniük a komfortzónájukból.
Az EY nemzetközi felmérése szerint két éven belül a stratégiai tanácsadás lesz a belső audit legfontosabb szerepe a compliance mellett. A második helyen pedig az üzleti trendek figyelése szerepel a több mint 500 vezető belső auditor megkérdezésén alapuló listán.
A globális trendekhez egy-két éven belül felzárkózhatnak a magyar vállalatok is. Ahhoz azonban, hogy a belső ellenőrzés és kockázatkezelés funkciók valóban az üzlet számára legfontosabb kockázatok kapcsán adjanak visszajelzést és hozzájáruljanak a szervezeti teljesítmény növeléséhez, tudatos és komplex kompetencia-fejlesztésre lesz szükség, többek között kockázatkezelés, folyamatfejlesztés, projekt menedzsment és az IT területeken.
A kérdés súlyát mutatja, hogy az EY előrejelzése szerint néhány éven belül komoly versenyhátrányba kerülhetnek azok a cégek, amelyeknél nem állnak rendelkezésre a legfontosabb kockázatok és a kapcsolódó kockázatkezelési folyamatok értékelésére alkalmas módszerek.
A döntéshozók egyértelműen látják, hogy mely kockázati tényezők jelentik középtávon a legnagyobb fenyegetettséget és a legnagyobb lehetőségeket. A megkérdezettek mintegy 54 százaléka szerint a gazdasági környezet jelenti a legnagyobb kockázatot, a második helyen az IT-biztonság, a harmadikon a technológiai változások állnak. A legjelentősebb kockázatok feltárásához és nyomonkövetéshez ugyanakkor a szükséges kompetenciák szervezeten – így például belső auditon – belüli kiépítése még sok cégnél nem történt meg. A válaszadók mindössze 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy figyelmet fordít az új kockázatok felderítésére és nyomon követésére, de két éven belül ez az arány még meghaladhatja az 50 százalékot.
A vezetői beszámolók szerint az auditorok tudását leginkább az üzleti és stratégiai gondolkodás, a kockázatmenedzsment, valamint az adatbiztonság területén kellene fejleszteni. A kompetenciáik terén pedig az adatelemzési, a csalásmegelőzés és -felderítés területén kellene javulni, valamint szükség lenne az informatikára épülő belső audit szélesebb körű használatára is.
A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a hiányzó kompetenciák pótlására a vállalatok a legtöbb esetben olyan külsős cégeket vesznek igénybe, ahol mindezek koncentráltan rendelkezésre állnak. A kiszervezési formák, az outsourcing és a co-sourcing terjedése biztosan folytatódik majd a következő években is, hiszen rég megdőlt már az a percepció, hogy a belső audit folyamatok és feladatok kiszervezése jelentős többletköltséggel járnának. A valóságban ugyanis így nemcsak a költségeket csökkenthetik a cégek, hanem hatékonyabban reagálhatnak a változásokra, ezzel is növelve a vállalat versenyképességét.
A szükséges lépéseket a jelenlegi üzleti környezetben egyik cég sem halogathatja, hiszen a válság hatására a kilábalás éveiben átrendeződés figyelhető meg a piacokon. A belső audit és kockázatmenedzsment funkciók tevékenysége pedig fontos tényező lehet abban, hogy melyik cég kerül ki győztesen az átalakulásból.
