Akik azt remélték, 2014 már a fellendülés éve lesz, csalódniuk kell
Két halálraítélt beszélget arról, hogyan tervezik nyugdíjas éveiket – kezdődhetne egy nagyon rossz vicc az euróövezetről. Annak ellenére, hogy az euróövezet most nincs a halálsoron, jónéhány országa csak nem tud kitörni onnan, még akkor sem, ha vezetőik úgy tesznek, mintha minden rendben lenne.
Márpedig úgy tesznek: újévkor például fél Dél-Európa úgy ébredhetett, hogy megígérték neki, idén végre minden visszatér a rendes kerékvágásba, országuk letöri az IMF bilincseit és a saját lábára áll. Ígéretnek nem utolsó, ám még akkor is döbbenetes, ha a választók jelentős hányada képes értékelni egy politikusi megnyilvánulás valóságtartalmát.
Az adósságban fuldokló görögök, a pangás következményeit nyögő portugálok, a munkanélküliség ellen reménytelen harcot folytató spanyolok, a folyamatosan robbanásveszélyben lévő olaszok vagy a magukat illúziókba ringató franciák számára azonban sok jót egyelőre nem ígér a 2014-es év. Tény, a 180 százalékos államadósságnál kedvezőbb a 176 százalékos, és az is igaz, hogy a 0,5 százalékos GDP-növekedés is biztatóbb, mint a recesszió, ám önmagában semmire nem elég – még arra sem, hogy visszaszerezzék a befektetők vagy a piacok bizalmát.
Ahogy az sem, hogy az Európai Unió vezetői a következő hónapokban fele akkora figyelmet fordítanak majd ezeknek az országoknak a helyzetére, mint az elmúlt időszakban. Brüsszelben ugyanis a pozícióharcok ideje jön el ebben az esztendőben, kezdve az európai parlamenti választásokkal, folytatva az Európai Bizottság újjáalakulásával, de arról is dönteni kell, ki veszi át a válságkezelésben igen komoly diplomáciai sikereket elérő Herman Van Rompuy helyét az Európai Tanács élén.
Azok, akik azt remélték, 2014 már a fellendülés éve lesz, csalódniuk kell majd. Egyelőre nem az a kérdés, milyen lesz a visszaszerzett szabadság íze, sokkal inkább az, év végén milyen hangulat lesz a halálsoron.
