Jócskán akad tennivaló a használatarányos elektronikus útdíjrendszer kapcsán az idén is, továbbfejlesztik az informatikai megoldást, a fizetési lehetőségek bővítésén is dolgoznak, illetve folytatódik a díjköteles szakaszok továbbdarabolása. Ezek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy kiütközött a bevezetés körüli sietség, hiszen folyamatosan „babrálnak” a rendszeren. Tény, hogy nemzetközi összevetésben példátlan gyorsasággal indították el nálunk az e-útdíj fizetést, és mind az előkészítést, mind a bevezetést sok kritika, bírálat érte. Az eltelt hónapok tapasztalatai, a részben elektronikus, részben hagyományos, papír alapú megoldásból adódó problémák, a kiszolgáló infrastruktúra hiányosságai miatti bonyodalmak igazolták az aggodalmakat, a HU-GO-val összefüggésben azonban azt is érdemes megemlíteni, hogy az akadozó indulás után tulajdonképpen egy sikeres bevezetés történt.
Elég csak összevetni egy másik jelentős projekt, a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti elektronikus kapcsolat létrehozásának kálváriájával. A szuperkasszák bevezetésének határidejét számtalan alkalommal módosították, egyelőre mindössze néhány ezer kommunikál online a NAV-val, és még a szakmabeliek sem látják, hogy mikor zárulhat le ténylegesen az átállás. Ehhez képest az e-útdíjrendszert határidőben elindították, és a legújabb adatok alapján a vártnál is jobb eredményeket produkál.
Igaz, a szakemberek nyilatkozatai szerint is bőven van még mit tenni. A fuvarozókat képviselő szervezetek jelzései alapján úgy tűnik, hogy a díjköteles szakaszok rövidebb részekre bontása, és ezzel a még pontosabb tervezhetőség, illetve a fizetési lehetőségek bővítése lehetnek a közeljövő fontosabb feladatai. De érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy jelenleg a magyar tarifák ösztönzik legkevésbé a környezetbarát járművek alkalmazását, vagyis célszerű lenne ebből a szempontból is tovább differenciálni a díjszabást.
