Viviane Reding - Olli Rehn: Európa gazdasági fellendülésének megszilárdítása
Nem is olyan régen sokan valós veszélynek vélték az euróövezet szétesését. Valójában nemhogy kevesebb, de 2014. január 1-jétől eggyel több ország használja az eurót, mivel tizennyolcadikként Lettország is elfogadta közös pénznemünket. Lettország alig két éve lábalt ki egy nagyon mély recesszióból egy EU-IMF program támogatásával. Mára azonban az EU leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált.
Írország szintén megerősödött egy igen komoly, nemrégiben végrehajtott kiigazításnak köszönhetően. Miután határozott lépéseket tett a bankszektorának és ingatlanágazatának 2008-as, katasztrofális összeomlását előidéző problémák megoldására, december 15-én lezárta hároméves támogatási programját. Az írországi munkahelyteremtés 2013 harmadik negyedévében gyorsabb ütemben zajlott, mint 2007 óta bármikor.
Lettország és Írország példája kiemelten fontos: határozottan bizonyítja, hogy a válság leküzdésére választott európai stratégia működőképes. Ez a stratégia lényegében a szolidaritás kiterjesztését ajánlja – szolidaritásért cserében. A pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamokat felkarolja a többi tagállam. A támogatás szigorú feltételekhez kötött: a kedvezményezett tagállamoknak vállalniuk kell, hogy kezelik felhalmozódott egyensúlytalanságaikat, reformokat hajtanak végre, és államháztartásukat fenntartható alapokra helyezik.
A folyamat nagyon nehéz, és a jövőben is az lesz sok polgár számára. Ennek ellenére Európa támogatása segít abban, hogy a Görögországhoz vagy Portugáliához hasonló országokban a válság jóval kevésbé járjon váratlan és fájdalmas hatásokkal.
Európa más területein is bíztató jelek mutatkoznak. Spanyolország január 23-án zárja le a pénzügyi támogatási programját. Zajlik az ország bankszektorának helyreállítása, és a jelentős gazdasági reformoknak köszönhetően a növekedés és a munkahelyteremtés terén létrejönnek a tartós fellendülés feltételei.
Tágabb értelemben véve Európa a nyáron a gazdasági fellendülés útjára lépett. Várakozásaink szerint ez a fellendülés jövőre még erőteljesebbé válik. A legfrissebb munkanélküliségi adatok szerint megfordulóban van a negatív tendencia, és reményt keltő módon a foglalkoztatás növekedése éppen Írország és Portugália esetében volt a legjelentősebb Európában a harmadik negyedévben.
A vészmadaraknak nem lett igazuk. Mégsem állíthatjuk, hogy már győztünk volna. Európa legnagyobb részén továbbra is elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség.
Abban, hogy a válságból megerősödve lábalhassunk ki, három tényező játszik kulcsfontosságú szerepet.
Az első az, hogy Európának folytatnia kell a strukturális reformokat annak érdekében, hogy megteremtse a szabad kereskedelem előnyeinek kihasználásához, a termelékenység és innováció fokozásához és ezáltal a magasabb fokú gazdasági és társadalmi jólét fenntartásához szükséges feltételeket.
A második, hogy Európának a beruházások támogatásához és a szükséges strukturális változások finanszírozásához jól működő bankszektorra van szüksége. Az európai bankuniót megalapozó pillérek felállítása folyamatban van. Ezáltal bankjaink szilárdabbá válnak, és hozzásegítik az európai gazdaságot a növekedés és a munkahelyteremtés támogatásához.
A harmadik, hogy stabil, európai szintű gazdaság- és költségvetés-politikai keretre van szükségünk. 2013 őszén az Európai Bizottság első alkalommal elemezte az euróövezeti országok 2014-re vonatkozó költségvetési tervezeteit, ami hatalmas előrelépést jelent a gazdaságpolitikai koordináció terén. Ugyancsak jó hasznát vettük azoknak a további eszközöknek, amelyeket a válság kezdete óta a gazdasági reformok koordinációjához hoztunk létre. Példaként Szlovénia említhető: a Bizottság nyolc hónappal ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy az országnak sürgősen rendeznie kell államháztartását, és kezelnie kell a pénzügyi szektorában felmerült problémákat. Novemberben azt állapíthattuk meg, hogy az ország 2014-re vonatkozó költségvetési terve megfelelt az uniós szabályoknak, és a szlovén bankok stressztesztje azt mutatta, hogy az ország pénzügyi támogatás nélkül is tudja folytatni bankszektorának helyreállítását.
Összegezve elmondhatjuk, hogy az európaiak által a válság leküzdésére tett lépések mindegyike megtérül. Persze nem dőlhetünk hátra, sok még a tennivalónk, nehezebb döntések állnak előttünk és kitartónak kell lennünk. De amennyiben nem térünk le a reformok útjáról, Európa erősödő gazdasági fellendülésre számíthat az idei évben és azt követően.