Küszöbön az EU–ukrán szerződés
– Milyen gazdasági következményei vannak Ukrajnában kialakult, zűrzavaros politikai helyzetnek?
– A világpiac máris megérezte eseményeket, hiszen Ukrajna a világ második-harmadik legnagyobb élelmiszerexportőre. A gabona nemzetközi árai emelkednek, ahogyan sajnos a belföldiek is. Ugyanakkor az EU – komoly gesztusként, és figyelembe véve a helyzetünket – egyoldalúan megnyitja felénk a szabadkereskedelmi zónáját, tevőlegesen hozzájárulva ahhoz, hogy mielőbb csatlakozhassunk hozzá. Igaz, ez hosszú folyamat lesz, a vámkedvezmény pedig nem 100 százalékos, és nem is minden termékre vonatkozik, de a kereskedelmünk így is érezni fogja a majdani társult tagságunk előnyeit. Ez utóbbi egy gazdasági részről és egy politikai deklarációból áll. Az utóbbit napokon belül aláírjuk.
– Így is gond, hogy Oroszország visszaállítja a december előtti, a mostaninál kétszer magasabb gázárakat.
– Ezek inkább politikai szintű árak voltak. A drágább gáz nyilván árt a gazdaságunknak, mégsem az a fő kérdés, hogy ezt hogyan tudjuk elviselni, hanem az, hogy minél előbb diverzifikáljuk a beszerzéseinket. Minden termékre igaz – a stratégiai fontosságúakra főként – hogy nem szabad egyetlen szállítótól függeni, akármely ország is az. Minket már a tavaly december előtti gázár is alternatívák keresésére ösztönzött, és megtalálásukban Magyarország is a segítségünkre volt. Nagyon jól működöt a rajta keresztüli, reverz gázszállítás.
– Nincs veszélyben az Ukrajnán keresztüli gázszállítás?
– Ukrajna biztonságos tranzitország volt és az is maradt a forradalmi napok alatt is. A gázszállítás folyamatos felügyelet alatt volt, nem kérdőjeles a tranzit biztonsága.
– Ám orosz tévéhírek szerint nem őrzik megfelelően az ukrajnai atomerőműveket.
– Ez nem igaz. Sőt, fokozottan védjük őket, de további intézkedéseket is tettünk, minden más stratégiai és olyan létesítménynél is, amelyek sérülése a lakosságban vagy a környezetben kárt okozhat.
– Több magyar–ukrán együttműködés előkészítése folyt a közelmúltban, és élénk volt a két ország kereskedelme is. Hogyan hatott ezekre az Ukrajnában kialakult helyzet?
– Bármilyen furcsának is tűnik, a hatás pozitív lesz. Természetesen sem a kétoldalú kapcsolatoknak sem krími helyzet, sem a belső gondok nem kedveznek, de most sokkal jobban egymásra vagyunk utalva. Magyarországi áramszállításunk például stabil és nőni is fog. Minden magyar–ukrán együttműködés rendben zajlik, a határátlépés zavartalan, a szállítások folynak. Mindezekről majd az első negyed éves statisztikák nyújthatnak számszerű adatokat. Újraindulhat a Magyarországon keresztüli gázimportunk is, ez az árakon múlik, azokat pedig a politika is befolyásolja. Új helyzet lehet, ha Oroszország szankcióként leállítja az Ukrajnába történő gázszállítást.
– Merre tartanak az ukrajnai események, a krími térség esetleges leszakadása például hogyan érinti az ország egészét?
– A leszakadást a mostani „krími vezetés” kezdeményezte, Oroszország erősen támogatja, és gyorsan el is ismerte a krímiek napokban kikiáltott, úgynevezett függetlenségét is. E függetlensége azonban jogtalan, ellentétes az alkotmánnyal és más jogszabályokkal. Ezért az orosz félnél azonnal szóbeli jegyzékben közöltük, hogy e krími törekvéseket és az arra történt orosz reagálást is erősen ellenezzük. Az sem volt barátságos, hogy a Duma kijelentette: támogatni fogja a krími referendum eredményeit. Ennek a tartalma mellesleg tudható, hiszen már minden le van játszva. Miután a Duma azt is közölte, hogy támogatni fogja a Krím Oroszországhoz csatlakozását, újabb szóbeli jegyzékben érzékeltettük, hogy a szándék törvényellenes, ellentmond minden kétoldalú egyezménynek, a nemzetközi jognak, de még annak a nemzetközi rendnek is, amely az 1975-ös, az 1992-es és további egyezmények óta fennáll.
– Ígér mindezekre megoldást az előrehozott választás?
– Az elnökválasztás fontos, de nem orvosság a bajok egészére. Az áltanos helyzetet kell erősíteni és stabilizálni. Orosz oldalról a keleti és a déli megyékben már voltak is sikertelen destabilizációs kísérletek. Talán ugyanazt a forgatókönyvet akarták megismételni, amit Abháziában, amikor megérkeztek – ahogyan mi neveztük őket – a zöld emberkék, azaz a nem beazonosítható egyenruhájú, de ismert feladatú katonák. Ám míg a helyi, abháziai támaszpontok katonái fegyveres ellenállást tanúsítottak, az ukrajnaiak most nem. Ezzel a megszállók között bizonyos zavart váltottak ki, mert nem adtak lehetőséget az összetűzésre. Ha meg is szállják az idegen fegyveresek az egész Krím-félszigetet, bízom benne, hogy a helyzetet politikailag megoldhatjuk. Mellettünk áll az EU, az USA, az ENSZ és az EBESZ, amelyek egyértelműen elítélték a helyzetet és felkérték Oroszországot, hogy tanúsítson tisztelet Ukrajna területi épsége, a nemzetközi jog és saját nemzetközi kötelezettségei felé, különben komoly nemzetközi szankciók várnak rá. Fontos viszont, hogy senki nem akar vérontást. A Nyugat az agresszióra gazdasági lépést helyez kilátásba.
– Van a Krím elszakadásánál rosszabb forgatókönyv is, Ukrajna kettészakadása. Kell-e ettől tartani?
– Nem. Pedig volt, hogy a térképeket rajzolgató elemzők három-, sőt, ötfelé történő szakadást is valószínűsítettek. Azért nem tartok ilyen szélsőséges fejleménytől, mert a februári, kijevi események és a külső agresszió megjelenése után az ország más területén élők már sokkal inkább összetartanak. Azt mondják: a belső helyzet a mi dolgunk, de a külső agresszió ellen összefogunk. Az ország keleti és nyugati részében is úgy tekintik, hogy az ország egységes, szuverenitása pedig nem alku tárgya.
– Nem növeli-e a feszültséget, hogy Ukrajnában felmerült a mielőbbi NATO-csatlakozás kérdése?
– Erről a Legfelsőbb Tanácsban lévő politikai erők készítettek előterjesztést. Oroszország nyilván erőteljesen tiltakozni fog, csakhogy a politikai és a katonai elemzőink szerint épp Oroszország zavar minket bele a NATO-ba. Mi korábban biztonságban éreztük magunkat, részben a nukleáris leszerelésünkről kötött, 1994-es budapesti megállapodás után a három másik atomhatalomtól kapott garanciáknak köszönhetően. E tárgyalásokon komoly munkánk volt abban, hogy a megállapodásba bekerüljön a gazdasági nyomás, mint „szoft” eszköz bevetésének elkerülése is. Látjuk, hogy ezt Oroszország nem vette túl komolyan. Reméljük, hogy a megállapodást mégis be fogja tartani, enélkül fel van rúgva a nemzetközi biztonság, a nemzetközi jog.
