Öngól
Az FC Bayern München (FCB) elnöke és a részvénytársaság felügyelő bizottságának elnöke március 14-én tudatta közleményében, hogy lemond tisztségeiről. A lépést Uli Hoeness erkölcsi kötelességnek tartotta, egyben sietett megnyugtatni a szponzorokat, hogy ügye miatt nem kívánja még nehezebb helyzetbe sodorni klubját.
A Hoeness-ügy 2013-ban kezdődött, amikor saját magát jelentette fel a müncheni ügyészségen adóelkerülés miatt. Addigra világossá vált, hogy Németországban nem úszhatják meg azok, akik pénzüket főleg főleg svájci bankszámlákra menekítették. A német sajtó szerint összesen legalább 60 milliárd euróról volt szó. Az újságok áprilisban kapták fel a sztorit, állítólag ennek tulajdonítható, hogy tavaly az első fél évben 14 549-en jelentették fel magukat, annyian, mint a teljes 2012-es évben.
A nyomozás azzal zárult, hogy a Bayern München elnöke 3,5 millió eurónyi adót csalt, az ügy bíróság elé került. Ilyen összegű adóelkerülés esetében általában felfüggesztett börtön az ítélet. Ám a tárgyaláson Hoeness folytatta az önvallomást, további milliókat ismert el, 28,5 millió euróra ugrott a tétel. A múlt héten megszületett az elsőfokú ítélet, a Handelsblatt gazdasági napilap is a címlapján számolt be róla, a 62 éves Hoeness fényképe alatt csak ennyit írt a címben: 3 év 6 hónap. Azaz a letöltendő börtönbüntetés tartamát. Hoeness március 14-én a klub honlapján közölte, hogy a családjával megbeszélteknek megfelelően nem él fellebbezési jogával.
Pályafutása alatt hagyott ki ordító helyzeteket, de ilyen öngólt soha nem rúgott. Bár 27 évesen térdsérülés miatt véget ért a karrierje, addigra háromszoros német bajnok lett, tagja volt az 1972-es Eb-győztes NSZK-válogatottnak és az 1974-es világbajnok gárdának. Háromszoros BEK-győztes, sikert sikerre halmozott a népszerű játékos, aki 35-szörös válogatottságig vitte. Éppenséggel Magyarország ellen debütált 1972 márciusában egy 2-0-ra megnyert barátságos találkozón. (Nem mi győztünk.)
Az FCB-nél kereskedelmi igazgatóként kezdte a pályán kívüli szereplést, hatalmas szerepe volt abban, hogy a klub pénzügyileg megizmosodott, a brandépítésben is meghatározóak voltak az ötletei. A diadalút az elnöksége alatt is folytatódott, a München a 2012/13-as idényben már világ harmadik legtöbb bevételt produkáló klubja volt 431,2 millió euróval a Real Madrid (518,9 millió) és az FC Barcelona (482,6 millió) mögött. A Deloitte könyvvizsgáló cég által összeállított listából az is kiderül, hogy 2009/10-ben az FCB a negyedik volt 289,5 milliós bevétellel. Az FCB egyébként nem tartozik a világ legnépszerűbb klubjai közé, csupán nyolcadik a Facebookon regisztrált 11,6 millió rajongóval.
A siker egyik alappillére az Allianz AG-vel 2000 óta folytatott együttműködés. Az Allianz jelentős összeggel támogatta a klub stadionjának építését, ezzel 30 évre név- és logóhasználati jogot szerezve. Az aréna 340 millió euróból épült, ám a város és az állam további 210 milliót adott területrendezésre és infrastruktúra fejlesztésére. Igaz, gond volt már akkor is, a kivitelező cég elnökét 2,8 millió eurónyi csúszópénz elfogadásáért 4 év 6 hónap börtönre ítélték.
Hoeness bírósági tárgyalása után néhány száz szurkoló tüntetett mellette, ám az első közvélemény-kutatási eredmények alapján a megkérdezettek 40 százaléka szerint megérdemelte a büntetést, 30 százalék pedig még enyhének is tartotta azt. A többség nyilván osztja az államfő nézetét. Joachim Gauck tavaly májusban nyilatkozta a Stern magazinnak: „Jogi és erkölcsi kérdésekben nem létezhet kettős mérce. Senki nem döntheti el maga, hogy fizet adót, vagy sem.”
Uli Hoeness az elcsalt adópénzekből szenvedélyesen tőzsdézett, a „szerencsejáték” a bukását okozta. Erről szól a története, nem másról. Ettől az FCB még nem roppan össze. Igaz, a szponzorok hallgatnak.
