Tavaly még senki sem gondolta, hogy a magyar gazdaság hamarosan óriási lendületet vesz. Elérhetetlennek tűnt a 2,5-3 százalékos növekedés, mostanra viszont sokan azt sem tartják lehetetlennek, hogy a tavalyi 1,1 százalékos GDP-bővülésnél háromszor gyorsabban növekedjen a gazdaság.
Az ipar kétszámjegyű növekedése mögött már nem csak az autógyárak termelésének dinamikus bővülése áll, miközben a szolgáltatások is hozzájárulnak a GDP emelkedéséhez. Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása és a beruházások növekedése nyugtathatja meg azokat, akik kételkednének a jó teljesítményben.
Az egyre kedvezőbb makrogazdasági számokra nem is nehéz ráhúzni egy trendet, ami a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenését és a gazdaság dinamikus növekedését vetíti előre. Vagyis a még Matolcsy György által elképzelt magyar tündérmese sikere immár vitathatatlan.
Vannak azonban, akik már nem hisznek a mesékben. Szerintük az egyszeri hatások nélkül alig képes bővülni a magyar gazdaság. A közmunkások létszámának óriási növekedése, a költségvetés választások előtti lazulása, a jegybank hitelprogramja, az uniós pénzek gyorsuló lehívása, valamint a rezsicsökkentés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az idei első negyedévben 3,5 százalékkal növekedjen a GDP.
Néhány egyedi hatás a következő hónapokban és talán jövőre is megmarad. Az autógyárak termelésének felfutása viszont nem egyedi hatás, de ők még a válság kitörésekor választották Magyarországot.
A kétkedők a növekedés várható trendjét kicsit laposabbá teszik amiatt is, hogy a kiszámíthatatlan intézkedések miatt a nagyvállalatok nem szívesen választják Magyarországot, ha új beruházást terveznek. Hiába találnának megfelelő munkaerőt és hiába nem túlságosan vészesek a bérköltségek, a váratlan lépések évekre el tudják vinni egész ágazatok profitját.
Néhány év múlva melyik nagyberuházás húzza majd a gazdaságot?
