A régiós piacszerzés ugródeszkájaként tekint hazánkra a brit kormány

– A budapesti Brit Kereskedelmi Központ márciusi megnyitása előtt Jonathan Knott nagykövet azt mondta, hogy a központ segítségével 2015 márciusára 120, a magyar piacon újonnan megjelenő brit cégnek nyújtanak üzleti szolgáltatásokat. Hol tartanak a cél elérésében?
– Először is ott kezdeném, hogy a brit gazdaság számára prioritást jelent Magyarország, illetve a közép-kelet-európai térség. A londoni kormány és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara együttműködésével létrehozott kereskedelmi központ fő célja, hogy új brit cégeket vonzzon a magyar piacra. Az eddigi eredmények azt mutatják, igen sikeresek vagyunk e téren, hiszen a március 31-ig tartó brit üzleti év végére azt tűztük ki célul, hogy 120 új brit cégnek nyújtunk üzleti szolgáltatásokat, amelyekkel magyarországi exporttevékenységüket segítjük, jelenleg pedig már 117-nél járunk.

– A központ megnyitásakor Ian Livingston kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési államtitkár azt mondta: 2018-ra azt szeretnék elérni, hogy a központ segítségével megduplázódjon a magyar piacon terméket vagy szolgáltatást értékesítő brit cégek száma. Bár csak fél éve telt el azóta, de miként látja, teljesíthető ez a cél?
– A brit kormány 2020-ra megduplázná az ország globális exportját. Valójában a 2018-as céldátummal az államtitkár Magyarországgal kapcsolatban ambiciózusabb célt fogalmazott meg, miután egyrészt sok üzleti lehetőséget látunk Magyarországon, másrészt úgy gondoljuk, hogy Magyarország a brit cégek számára ugródeszka lehet Közép- és Kelet-Európa más országai felé is.

– Milyen szektorokban lát különösen jó lehetőségeket a brit és a magyar cégek együttműködésére?
– Itteni megbeszéléseim során például konzultáltam a Magyarországon már jelen lévő brit járműipari cégekkel, akik keresik a lehetőségét annak, hogy miként tudnának még intenzívebben együttműködni az itteni, illetve a régió más országaiban található cégekkel. Ebben a szektorban különösen kedvező lehetőségek vannak az együttműködésre, hiszen Magyarországon ez az ágazat jól kiépített, illetve szerte Európában ellát gyárakat. Az Egyesült Királyságban a járműipar jelenleg fellendülőben van, és fejleszteni kívánja beszerzési láncait. A brit gyártók számára Magyarország pedig igen jó piacnak számít, ahol közös projektet lehet létrehozni. Emellett tárgyaltam a szuperlézer (Extreme Light Infrastructure - ELI) projekt vezetőivel is arról, hogy abban miként vehetnének részt a brit cégek. Továbbá jó lehetőségek vannak az együttműködésre az infrastrukturális fejlesztések, a védelmi szektor, az energetika, az orvos- és élettudomány, a mérnöki, valamint a pénzügyi és kiskereskedelmi szolgáltatások terén is. Nem véletlenül vezetett első európai utam Lengyelország mellett Magyarországra, mert azt látjuk, hogy a brit és magyar cégek nem használják ki kellően a rendelkezésre álló számtalan üzleti lehetőséget, amelyekből mindkét fél profitálhat.

– Mennyire tud vonzó lenni Magyarország a brit cégek számára a gazdasági élet szabályozása terén? Gondolok itt a brit cégeket (Vodafone, Tesco) is érintő különadók bevezetésére, vagy arra, hogy számos nemzetközi szervezet szerint nem kiszámítható a magyar üzleti környezet.
– Azt szeretnénk látni, hogy az EU irányelveit teljes körűen alkalmazzák a szolgáltatási szektorban. Emellett általánosságban azt tartanánk jónak, ha kevesebb szabályozás vonatkozna az üzleti szektorra, de ez már egy EU-szintű, az uniós előírásokat érintő kérdés.

– A magyar külgazdasági politika egyik kiemelt céljának tartja a keleti nyitást annak érdekében, hogy minél több export irányuljon az uniós gazdaságnál gyorsabban növekvő feltörekvő piacokra. Az Egyesült Királyság esetében mennyire hangsúlyos ez a törekvés?
– Természetesen a feltörekvő piacok igen fontosak a brit gazdaság számára. Mi viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyon szoros kötelékek fűznek több ilyen feltörekvő országhoz, mint például Indiához. A kapcsolatok fejlesztésére törekszünk Kínában is annak érdekében, hogy profitálni tudjunk az ország hatalmas növekedéséből. Ezzel kapcsolatban kiemelném, hogy a keleti piacszerzés szempontjából is érdekes lehet, hogy miért ösztönözzük a magyar cégeket arra, hogy jelenjenek meg, ruházzanak be Nagy-Britanniában. Már sok évek óta Európán belül a legtöbb befektetést vonzó országnak számító Nagy-Britannia, mint invesztíciós helyszín egyik fő vonzereje éppen az, hogy országunkat egyfajta ugródeszkaként lehet használni a feltörekvő piacok felé. A brit befektetési helyszín további erőssége, hogy gazdaságunk ismét kezd fellendülni, három százalék feletti növekedési üteme jelenleg a legjobbnak számít a G8-országok között, miközben ugyanezen országcsoport körében a társasági adó kulcs mértéke nálunk a legalacsonyabb, jövőre 20 százalék lesz.

1990-1993 között a J Henry Schroder Wagg befektetési bank munkatársa

1993-től a brit külügyminisztérium munkatársa

2004-2007 között a brit kormány Kereskedelmi és Befektetési Irodájának (UKTI) madridi igazgatója, spanyolországi nagykövet-helyettes

2007-2010 között az UKTI ügyvezető igazgatója

2010 áprilisa és 2014 júniusa között nagykövet az Egyesült Arab Emírségekben

2014 júniusától az UKTI vezérigazgatója

1990-1993 között a J Henry Schroder Wagg befektetési bank munkatársa

1993-től a brit külügyminisztérium munkatársa

2004-2007 között a brit kormány Kereskedelmi és Befektetési Irodájának (UKTI) madridi igazgatója, spanyolországi nagykövet-helyettes

2007-2010 között az UKTI ügyvezető igazgatója

2010 áprilisa és 2014 júniusa között nagykövet az Egyesült Arab Emírségekben

2014 júniusától az UKTI vezérigazgatója -->