Gigászok harca a fővárosban
Sokan hajlamosak Tarlós István és Vitézy Dávid magánháborújának nézni, ami Budapesten történik. Két erős ember párharcáról beszélni persze első ránézésre sokkal izgalmasabb, mint bonyolult szervezeti ügyekről. Pedig a mostani átalakításnak sokkal fontosabb tanulságai is vannak, mint amilyenek egy egyszerű politikai vitának lehetnek.
Egy olyan országban élünk, ahol nem tűrik, ha valami nem központosított. Ahol ha a miniszterelnök nincs otthon, a kormánypárt lebénul, és képtelen reagálni az év legnagyobb botrányára, vagy épp ahol egy iskolaigazgató kinevezésénél elvárják, hogy az államtitkár jobban tudja, ki alkalmas, mint a helyi tanárok. Ahol a szervezeti ábrák katonai szigorú alá-fölérendeltségi viszonyokat mutatnak, és ahol a legfontosabb feladatok egyike a precíz ítéletvégrehajtás.
Azt, ami a budapesti közlekedés ügyeiben történt, pont emiatt is nézhettük nagy figyelemmel: az egyetlen jelentős cég volt a BKK, amely nem ellenzékiként beleállt a konfliktusokba Tarlós Istvánnal szemben. Ennek most vége. A BKK-t gyakorlatilag lefokozták, új szuperszervezet kerül a fővárosi közlekedésügyek élére. Ráadásul minél tovább nézzük a szervezeti ábrát, annál nyilvánvalóbb, hogy az átalakítás szinte csak erről szól. A BKK Közút (ami nem egyenlő a BKK-val) és a BKV alárendelt marad, csak most már a BKK is az lesz. Vagyis úgy néz ki: a központosítottság nem változik, csak éppen az eddigi egyetlen konfliktuspontot veszik le a szervezet éléről.
Épp azon a ponton decentralizálnak, ahol a központosítás lassan, de biztosan működött. A BKK-nál az integrált irányítással nagyjából jól találták meg az egyensúlyt a 2010 előtti ezerfelé szakadás és az azutáni mindent egy kézbe szervezés közt. Nem véletlen, hogy a sok hiba mellett is épp a közlekedés ügyeiben valamelyest előre tudtunk lépni az elmúlt években. Lehet, hogy inkább mégis reménykednünk kellene, hogy csak egy Tarlós-Vitézy meccsről van szó, és ami kezd működni a városban, azt békén hagynák?
