Hatósági hezitálás
Az adóhatóság még hezitál, hogy kifizesse-e a késedelmi kamatot annak a több ezer vállalkozásnak, amelyek az Európai Bíróság 2011-es döntéséig a „kifizetetlenségi szabály” miatt nem igényelhették vissza az áfát. Nem vitatható ugyanakkor, hogy ezeket a késedelmi kamatokat ki kell fizetni a vállalkozásoknak. Ezt idén júliusban egyértelműen kimondta az Európai Bíróság a Delphi ügyben. A zalaegerszegi bíróság jogerős ítélete is ezt erősítette meg egy másik ügyben, amely szerint a felperes vállalkozás jogosan igényelt késedelmi kamatot a közösségi joggal ellentétesen visszatartott áfa után.
Gyakran előfordul, hogy a tagállamok nem akarják felvállalni a közösségi jog megsértésével kapcsolatos felelősséget még akkor sem, amikor a jogsértést már az Európai Bíróság is megállapította. Németország például (a Meilicke ügyben) kifejezetten azt kérte a bíróságtól, hogy a jogsértés következményeit csak a jövőre nézve kelljen orvosolnia, a múltat a döntés ne bolygassa. Az Európai Unió azonban következetes a tekintetben, hogy a közösségi jog megsértését a múltra és a jövőre nézve egyaránt reparálni kell, azaz olyan helyzetet kell teremteni, mintha a közösségi jog megsértése egyáltalán nem történt volna meg. Hasonló a helyzet ma hazánkban a késedelmi kamatok kifizetése ügyében is, amellyel kapcsolatban Magyarország próbálja a korábbi áfakiutalások elhúzódását meg nem történtté tenni.
Idén nyáron a Delphi ügyben mondta ki az Európai Bíróság, hogy a magyar államot késedelemi kamatfizetési kötelezettség terheli azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek a „kifizetetlenségi szabály” miatt nem igényelhették vissza az áfát. Az áfatörvény egy korábbi rendelkezése szerint ugyanis a beszerzések, illetve az értékesítések után fizetendő áfa különbözetét csak akkor lehetett visszaigényelni, ha a beszerzések ellenértékét ténylegesen megfizették. Ha ez a bevallás határidejére nem történt meg, a következő időszakokra kellett a különbözetet átvinni, de a gyakorlatban előfordulhatott olyan eset is, hogy ezután soha nem kapta vissza a vállalkozás az áfát.
Az áfatörvény említett rendelkezései miatt – kötelezettségszegési eljárás keretében – még 2011-ben elmarasztalta Magyarországot az Európai Bíróság. A sérelmezett előírásokat ennek megfelelően az Országgyűlés hatályon kívül helyezte, az érintett vállalkozások pedig jogosulttá váltak a bennrekedt áfa azonnali visszaigénylésére. Az állam az eltörölt rendelkezés alapján visszatartott áfát ki is fizette, de a késedelmes visszatérítés ellenére nem fizetett késedelemi kamatot.
Az adózókat pedig nem csak abban az esetben érhette pénzügyi hátrány, ha a kifizetetlenség miatt nem térítették meg számukra az áfát, hanem akkor is, ha amiatt ésszerű határidőn belül nem kaphattak adóvisszatérítést. Ezért van nagy hordereje a Delphi ügynek, amelyben az érintett vállalkozás késedelmi kamatot kért a közösségi joggal ellentétesen visszatartott áfa után. Az Európai Bírósági ügyet lezáró döntése szerint a késedelmi kamatot akkor is meg kell fizetni, ha az adóhatóság azért esett késedelembe, mert a nemzeti szabályok nem álltak összhangban az uniós rendelkezésekkel. A napokban a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jutott ugyanerre az álláspontra egy hasonló ügyben, amikor jogerős ítéletében kimondta: a felperes cég az áfatörvény 2011-es módosítása előtti időszakra is késedelmi kamatra tarthat igényt.
A tét a magyar állam számára nem kicsi, hiszen a késedelmes áfavisszatérítés több ezer vállalkozást is érinthet. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy a Delphi ügy egy közel 215 millió forintos késedelemi kamat kiutalási kérelemmel kezdődött, a zalaegerszegi bíróság pedig közel 10 millió forintos követelés ügyében kötelezte új eljárásra az adóhatóságot.
Az még ma is talány, hogy lesz-e valaha automatikus késedelmikamat-kiutalás az érintett vállalkozások részére, az viszont biztos, hogy az idő múlásával a késedelmi kamatok fokozatosan elévülnek. Így aki nem akarja, hogy a követelései feledésbe merüljenek, az jobban teszi, ha egyedi kiutalási kérelemmel fordul az adóhatósághoz.
