Tigrisből főnix

Bezzeg az írek. Rendben, a bezzeg talán túlzás, s a cím végére kívánkozna egy kérdőjel is, de egyre több adatból valószínűsíteni lehet, hogy Írország újabb csodás átalakulás előtt áll. A múlt évben az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságává vált a 4,5 százalék körüli iramával. A kelta tigris, amely a nyolcvanas évektől az ezredfordulóig élte fénykorát tehát megint erőt gyűjt, és átváltozhat főnixmadárrá.

S hogy az előrejelzés egyáltalán nem elhamarkodott, azt két friss esemény is jelzi. Az egyik: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ma rendez konferenciát az ír fővárosban. A másik: nemrégiben Dublinban járt a finn kormány európai ügyi minisztere, s azt mondta, sokat lehetne tanulni az írektől. Ez azért is érdekes, mert a fiskális szigor élharcosának számító Finnországot súlyos recesszió gyötri, és míg korábban alkalmazkodni tudott a világgazdasági változásokhoz, most nem találja a helyét. A Nokia és a hagyományos iparágak hanyatlása mintha megoldhatatlan helyzet elé állítaná.

Ezzel szemben az íreknek sikerült eltalálniuk, mire van szükség az átalakuló világgazdaságban. Az ír export, amelyet az ingatlanpiaci és bankválság kevéssé sújtott, száguld. A kivitelt új üzleti szolgáltatások bővülése, az infokommunikációs kínálat, és a gyógyszeripar hajtja. Csupa olyasmi, aminek nagy a hozzáadott értéke, nagy tudást, jó iskolarendszert követel meg. Mint elemzésében Nicholas Crafts, a Warwick Egyetem professzora – aki a főnixhasonlatot is megkockáztatta – rámutat, Írország már 2004-ben megreformálta az innovációs politikáját, aminek gyümölcse fokozatosan beérik.

Az íreknek van persze miből okulniuk. A tigris évek gyors felzárkózása és modernizációja során drámaian javult az ország tőkevonzó képessége, ám 2000-től romlott a versenyképesség, húzóággá vált az építőipar és a fogyasztás. A növekvő árak és bérek reálfelértékelődést váltottak ki az eurózónán belül. A hitelezés felfutása, az ingatlanpiaci fellángolás majd az összeomlás súlyos helyzetet teremtett, ötödével csökkent a korábban látványosan felívelő életszínvonal, bankok kerültek komoly bajba, megugrott a munkanélküliség, a költségvetési deficit és az államadósság aránya. A reálgazdasági alapok nem tűntek el, a kivitel bővült, mert Írország inkább a brit és amerikai gazdaságtól függ, kevésbé az eurózónától.

Az IMF és az EU programját úgy állították össze, hogy teljesíthető, sőt lehetőleg picit túlteljesíthető legyen, ezzel sikerült visszaszerezni a piaci bizalmat is. Az írek már jó egy éve kiléptek a programból, idén az államháztartás hiánya az előírás szerinti 3 százalékos GDP-arány alá ereszkedik, így lezárul a túlzottdeficit-eljárás is. Az államadósság a GDP 120 százaléka környékén tetőzött, s tavaly a Moody''s azért minősítette fel Írországot, mert a jó növekedési kilátások mellett kimutatható, hogy az államadósság szinte hihetetlen ütemben csökkenhet, azért is, mert felértékelődő vagyon áll mögötte. Mindazok az ingatlanok, amelyek elértéktelenedtek a 2008-as válság kirobbanása után, most egyre többet érnek az állami vagyonkezelő „raktárában”. S a bedőlt Anglo Irish Bank szanálásából is végül nyereséggel került ki az állam. Egyre kisebb a munkanélküliség is, visszatér a fogyasztói bizalom.

Az ír adórendszer már nem olyan vonzó, a kelet-európai országok versenyre keltek vele. A multiknak kedvező kiskapuk becsukására is rákényszerítik Dublint. Nem várható az sem, hogy a tigriskorszak tőkebeáramlási sikerét megismétli Írország. A vízdíjak fölösleges bevezetéséből keletkezett új politikai vihar pedig itt is a széleken leledző pártoknak, például a Sinn Féinnek, az IRA politikai szárnyának kedvez.

Ám továbbra is kedvező adófeltételei, magas képzettségű munkaereje, megbízható jogállamisága, a kétségtelen nemzeti összefogással átvészelt válsága, a jól működő, magas színvonalú intézményrendszere és az ügyesen megtalált piaci rések miatt kedvelt befektetési célország marad. Az OECD 2030-ig készült előrejelzése szerint évente legalább három százalékkal bővülhet az ír gazdaság, a fejlett ipari államok táborában az egyik leggyorsabb ütemben.
Írország nem csak jobban, hanem jól is teljesíthet.