Innováció újratöltve
Az elmúlt hónapokban feszült figyelem övezte, hogy mikor és pontosan milyen felhasználással jelennek meg a hazai gazdaságfejlesztés alapköveiként funkcionáló, 2014-2020-as fejlesztési ciklus uniós forrásai. Az már biztos, hogy a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepet fog kapni, és az időszakban összesen közel 700 milliárd forint lesz erre. Ennek igazán örülhetünk, hiszen azt jelzi, hogy a kutatás-fejlesztés a gazdaság motorja lehet. Az innováció mindig magasabb hozzáadott értéket teremt, és ezt lassan mindenki felismeri. A jelentősebb méretű pályázatok megjelenése még bizonytalan – akár tavasszal, de akár nyár után is elképzelhető –, az viszont biztos, hogy ezeknek a forrásoknak a megfelelő felhasználása kritikus lehet a hazai gazdaság jövője szempontjából.
Néhány szempontot viszont most is szem előtt kell tartani, mert a pénz csak egyetlen tényező. Minden sikeres világpiaci szereplőnek három dologra kell törekednie: méretgazdaságosságra, a márka kiépítésére, valamint a bejegyzett szabadalmak számára és minőségére. Mindez nem csak vállalatokra, de az országokra is igaz. Magyarországra vetítve azt láthatjuk, hogy a hazai gazdaság méretéből adódóan a méretgazdaságosság a legtöbb iparágban eleve szóba sem jöhet, hiszen sem a megfelelő mennyiségű olcsó munkaerő, sem a kiemelten a tudásintenzív iparágakban igényelt szakemberbázis nem teremtődött meg. (Jelenleg közel tízezer betöltetlen IT-állás van hazánkban.)
Magyarország megítélése a jelentős nemzetközi hitelminősítő szervezeteknél lassan javul, de a hazai gazdaság aktív szereplői körében még jelentős a befektetési bizonytalanság. Ez várhatóan valamelyest csökkenni fog a gazdasági átalakítások végeztével. Valóban fontos az a cél, hogy Magyarországon létrejöjjön egy tőkeerős befektetői réteg, akik a megtermelt profitot újra hazánkban fektetnek be. (Ehhez azonban nem szabad rontani a befektetői környezetet.). Egy ilyen folyamatnak jelentős pozitív externális hatásai lehetnek, beleértve a reáljövedelmek és munkahelyek számának a növekedését, és a tulajdonos-menedzser (megbízó-ügynök) probléma elkerülésével a fenntartható fejlődés támogatását is.
Míg a méretgazdaságosság és országimázs tudatosan fejleszthetőek, ezeknek a kifutási ideje sokszor évtizedekben mérhető. Így kiemelten fontos a harmadik terület: a hazai, de nemzetközileg is piacosítható szabadalmak megteremtése. Az igazi nagy ugrást itt érhetjük el. A hazai szabadalmi körkép jelenleg lehangoló képet mutat, ha megnézzük, hogy az országban létrejövő szabadalmak tulajdonosai 95 százalékban külföldi vállalatok, továbbá a kizárólag nemzeti, azaz Magyarországon belül érvényes szabadalmak száma mögött kétharmadban nincsen vállalkozás. A végeredmény az, hogy a minőségi innovációk külföldre vándorolnak, míg az országban maradó szabadalmak jó része soha nem jut el az eredetileg megálmodott végfelhasználókhoz, és így semmilyen gazdaságösztönző – vagy versenyelőnyt növelő – hatása nincs.
A fejlesztési útiterveként szolgáló és elfogadott Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia több területet is kiemel a fejlesztendő ágazatokon belül. A prioritások ezeken belül azonban nehezen láthatóak át, ami veszélyezteti a megvalósulást. Azt gondolom, hogy a legalább részben magyar tulajdonú, nemzetközileg is versenyképes szabadalmak megteremtéséhez az egyik elsődleges fókusznak a hazai mikrovállalkozásokat és innovatív technológiai cégeket (startupok) kell tekinteni; de még inkább a kkv-k és globális nagyvállalatok együttműködésének a támogatása kellene, hogy legyen.
Ezek a jellemzően B2B (vállalkozások közötti) innovációs platformok nem új keletűek, a témakörrel a nyílt innováció foglalkozik. Ezeknek az együttműködéseknek több előnye is van: megszűnteti a versenyből adódó érdekellentétet a partnerek között, a vállalatok megosztják egymással a közös előnyökön nyugvó fejlesztéseiket és csökkentik a kockázataikat a beruházási költségek megosztásával. Mindebből olyan alkalmazott kutatási eredmények születnek, amelyekből az együttműködő felek közösen profitálnak. Ez jelentősen támogatja egy ország gazdaságának a versenyképességét.
