Hatékonyabb a hitel, mint az ingyenpénz

– A Juncker-terv célja, hogy fellendítse az európai beruházási aktivitást. Több mint hat évvel a válság kitörése után nem megkésett egy ilyen kezdeményezés?
– Tudomásul kell venni, hogy a válság még mindig nem ért véget, több tagállam nehezségekkel küzd a mai napig. Ám az is tény, hogy sokat javult a helyzet, amiben az Európai Unió válságkezelése is szerepet játszott. Az elmúlt időszakban érezhetően nőtt a piaci bizalom az országok iránt, javult a pénzügyi stabilitás is, az sem mellékes, hogy sokkal jobb lett a az országok és a cégek likviditási helyzete. Pénz tehát van, a magánszektorban különösen. Mégis kevés a beruházás: az aktivitás 15 százalékot esett a válság kezdete óta. Ennek rengeteg oka van, főleg az egyes országok szintjén, de vannak általános európai tényezők is. Az EU nem képes arra, hogy stimulálja a gazdaságot, de segíthet abban, hogy a magánszektor előnyösebb feltételekkel találkozzon az unión belül.

– Nem kezdeményezhet reformokat, csak kikényszerítheti azokat?
– Óriási különbségek vannak, és óriási problémák még mindig az egyes országokban. Van, ahol a munkaerőpiac nem elég rugalmas, máshol az oktatási rendszer akadályozza a nagyobb beruházási aktivitást. A tagországok feladata ezek megoldása, de közben az EU olyan módszerekkel segít, mint például ez a beruházási terv.

– Növekvő stabilitásról beszél, de ott van Görögország, amely mintha megint ott tartana, ahol kettő vagy négy évvel ezelőtt.
– Görögország kivétel, hiszen a többi országban, amelyik pénzügyi segítséget kapott, például az íreknél vagy a portugáloknál végrehajtották a stabilitást is erősítő kiigazításokat. A görögöknél is minden jó úton haladt a múlt év végéig: az egyik legnagyobb növekedést produkálták az euróövezeten belül, a rendkívül magas munkanélküliség végre csökkenésnek indult, az államkötvények hozama is elfogadható szintre került, ami biztosíthatta az önálló finanszírozást – általános vélemény volt, hogy a lezáruló hitelprogram után egy úgynevezett elővigyázatossági hitelvonal elegendő biztosítékot nyújt. Sajnos a választások után minden megváltozott, és a rossz irányba indultak el a dolgok. Nem mondanám, hogy a nullánál járunk, de nem vagyunk jó helyzetben.

– Stabil annyira az euróövezet helyzete, hogy a görög válság ne terjedjen át más országok felé?
– Nem hiszek a fertőzésveszélyben, nem csak azért, mert az országok kedvezőbb helyzetben vannak, de azért se, mert az unió időközben megteremtette azokat az alapokat – elsősorban az Európai Stabilitási Alapot –, amely megfelelő segítséget nyújthatnak.

– A tagállamok helyzete tehát stabilnak mondható, és – ahogy említette – a cégeknél is van felszabadítható forrás. Az országokat vagy a cégeket célozza igazán a beruházási terv?
– A terv három részből áll. Magasabb kockázatú fejlesztések megvalósulását segíti, célzott nagyberuházásokkal igyekszik megmozgatni a gazdaságot, harmadrészt pedig a belső piaci szabályozás elmélyítésével bontaná le a befektetők előtti akadályokat. A harmadik a legfontosabb, ám rövid távon a terv pénzügyi hátterét biztosító alap, az EFSI kaphat kiemelt szerepet. Kölcsönök biztosításával vagy kötvényvásárlással segíti a magánszektort, illetve a magán- és közszféra együttműködésében megvalósuló (PPP) projekteket.

– A tervekről több ezres listát állítottak már össze a tagállamok kormányai.
– Oszlassunk el egy félreértést: ez a lista csak a kívánságokat tartalmazza. A kormányoknak különben is csak akkor van beleszólásuk, ha PPP projektekről van szó. Ha a közszféra akar egy fejlesztést végrehajtani, akkor a strukturális alapokból vagy az Európai Beruházási Banktól (EIB) szerezhet hozzá pénzt, nem ebből az alapból.

– A PPP az elmúlt években szinte szitokszóvá vált Magyarországon. Megpróbálják meggyőzni a kormányt, hogy megéri belefogni ilyen projektekbe?
– Vannak jó és rossz példák – óvatosnak kell lenni, de nem érdemes egyből elvetni ezt a konstrukciót.

– Tudna jó és rossz példát említeni?
– Az én országomban épült egy autópálya, amelyet jó példaként tudnék említeni: másfél évvel a tervezett határidő előtt megtérült a beruházás. Sok rossz példa is van, az alapvető közös hiba általában a túlságosan bonyult megállapodás, amely rendkívül megnöveli a projekt költségeit az adófizetők számára.

– Ha már az autópályáknál tartunk. Ma Magyarországon leginkább két dolog miatt beszélnek az Európai Bizottságról: az egyik az M4-es autópálya építésének leállítása, amiről a kormány azt követően döntött, hogy kiderült, Brüsszel nem finanszírozza azt. Az indok a túlárazás volt, akárcsak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál, ahol a bizottság felfüggesztette a kifizetéseket.
– A felfüggesztést technikai lépésnek nevezném, és amint a magyar hatóságok megteszik a megfelelő lépéseket a probléma megoldására, újraindítjuk a kifizetéseket.

– Mi lehet a garancia arra, hogy a Juncker-terv keretében megvalósított fejlesztéseknél ez nem fordul elő?
– Először is itt nem támogatásokat nyújtunk, hanem kölcsönt magáncégeknek. Egy ilyen cégnek pedig fel kell mérnie, mit bír el, mert ha téved, az végzetes lehet a számára.

– Ez lehet a jövő az uniós támogatások esetében is?
– Bizonyos esetekben természetesen nem, de tény, nagyobb hangsúlyt kap a visszatérítendő támogatás, mivel úgy tapasztaltuk, a magánszektorban hatékonyabb lehet egy hitel, mint az ingyen pénz.

– Milyen magyar cégeknek érdemes próbálkozni?
– Ha például az energiahatékonyság vagy a digitális gazdaság terén próbálnak megvalósítani egy tervet, ám azt túl kockázatosnak ítélik, érdemes az EFSI-hez fordulni. Egy másik fontos kezdeményezés a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtandó hitel, amelyet az EFSI fejlesztési vagy kereskedelmi bankokon keresztül biztosíthat. De Magyarország esetében ennél sokkal fontosabb a közvetlen működőtőkebefektetés, amely fontos szerepet játszik a gazdaságban, ám az utóbbi időszakban csökkent az ez irányú aktivitás. A gyorsulást leginkább a szabályozási környezet változásával segíthetnék a döntéshozók, a kormány és a parlament. Ez a magyarok érdeke, ahogy az is, hogy cáfolják azokat a széles körben terjedő híreszteléseket, miszerint itt a külföldi cégeket hátrányos megkülönböztetés éri a magyarokkal szemben. Igaz vagy sem, de tény, ez negatívan befolyásolja a beruházásokat. Ez a kormány felelőssége, a bizottság csak segíteni tudja ezt forrásokkal.

2014 nyarán – Olli Rehnt váltva – az Európai Bizottság tagja lett. 2014 őszétől a Jean-Claude Juncker vezette bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásért és versenyképességért felelős alelnöke.

Nős, két gyermek édesapja.

2014 nyarán – Olli Rehnt váltva – az Európai Bizottság tagja lett. 2014 őszétől a Jean-Claude Juncker vezette bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásért és versenyképességért felelős alelnöke.

Nős, két gyermek édesapja. -->