BUX 51,902.25
+1.50%
BUMIX 4,226.99
+1.41%
CETOP20 2,378.89
0.00%
OTP 17,410
+2.77%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
+0.65%
-0.26%
-0.20%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.63%
RABA 1,290
+0.39%
0.00%
-0.71%
0.00%
-1.61%
+2.15%
-3.80%
+2.91%
0.00%
+1.53%
OTT1 149.2
0.00%
+0.44%
MOL 2,660
0.00%
-1.67%
ALTEO 2,190
+1.86%
0.00%
-0.41%
EHEP 1,595
0.00%
0.00%
+4.73%
MKB 1,972
0.00%
-1.41%
-0.12%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
+0.51%
-2.70%
0.00%
+2.68%
-2.35%
+0.83%
-0.79%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 4,600
0.00%
-1.96%
NAP 1,165
+4.02%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Virtuális oktatás a konfliktuszónákban

A menekültek és a konfliktuszónákban élő gyermekek oktatása az egyik legnagyobb kihívás, amellyel most a nemzetközi közösség szembesül. A konfliktuszónákban sorra rombolják le az iskolákat, a tanárok elmenekülnek, vagy a túlélésükért küzdenek, a könyvtárakat pedig kifosztják vagy felégetik.

Szerencsére azért vannak lehetőségek arra, hogy ezt a helyzetet kezeljük. Elvégre is manapság az internet révén egy gombnyomással tanórákat, leckéket lehet venni, illetve jól felszerelt könyvtárakat érhetünk el. A dubaji székhelyű MBZ Alapítvány bátor pilot projektje ezt használja ki: az általuk szervezett – például matematikai, idegen nyelvi – tanfolyamokat le lehet tölteni mobiltelefonra, és azt a diákok kezébe lehet adni. Ha azt az 58 millió gyereket – aki jelenleg nem járhat iskolába – nem tudjuk elvinni a tantermekbe, akkor a tantermeket kell elvinni hozzájuk.
A segélyszervezetek már elkezdték ezt a folyamatot, és az internetet kihasználva oktatási lehetőségeket biztosítanak szíriai menekülteknek.

A fejlesztési együttműködésekkel foglalkozó norvég ügynökség (Norwegian Agency for Development Cooperation) például nemzetközi pályázatot hirdetett meg olyan okostelefon-alkalmazások kifejlesztésére, amelyek arabul elérhetővé teszik az alapvető iskolai tananyagot, és javítják az öt és tíz év közötti szíriai menekült gyermekek pszichoszociális helyzetét.
Hasonlóképpen Libanonban a bejrúti Sawa for Development and Aid nevű nonprofit szervezet a NaTakallam nevű szolgáltatást fejlesztette ki, amely a munkanélküli szíriai menekülteknek ad lehetőséget arra, hogy arab nyelvtanárként dolgozzanak. Továbbá Egyiptomban a Nafham nevű platform lehetővé teszi felhasználóinak, hogy az általános és középiskolai tananyaghoz kapcsolódóan oktatási videókat töltsenek fel. A British Council angol nyelvi online kurzusokat tart a FutureLearn nevű programon keresztül. A Szilícium-völgyben található ReBootKAMP nevű NGO és az UNICEF tanfolyamai fiatal menekülteknek nyújtanak számítógépes programozási képzéseket.

Az internetet a felsőoktatás terén is használják a menekültek képzésére. Az EU például egy hároméves e-learning kurzust finanszíroz, amely 3100 szíriai menekültet készít fel az egyetemi tanulmányokra Jordániában és Libanonban.

Ezek a kezdeményezések bebizonyítják, hogy kétmillió Libanonban, Törökországban és Jordániában lévő menekült gyereknek lehetne lehetővé tenni az iskolai tanulmányaik folytatását. Sok előnye van az online oktatásnak. Hagyományos iskolákat igen drágán lehet felépíteni, és gyakran nem alkalmasak a valódi tanulásra. Miután ezek egyre kevesebb prioritást kapnak, a felszabaduló forrásokat megfelelő tananyagokra és tutorokra lehet költeni.

Ez a hangsúlyeltolódás megnyitja az utat a magánszektor által vállalt finanszírozási formák előtt is, ami teljesen átalakítja azt, miként lehet az oktatást lehetővé tenni a konfliktuszónákban és más rendkívüli vészhelyzetekben. A Khan Akadémia, a Google, az Apple és további mintegy ötven cég már felismerte ezt, és mintegy 70 millió dollárral finanszíroz ilyen programokat. Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója tavaly szeptemberben jelentette be, hogy cége az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) fog össze, hogy minden menekült hozzáférhessen az internethez.

A magáncégek az állami intézményekhez képest gyakran gyorsabban és olcsóbban működnek, teljesítenek különböző területeken. Erre példaként szolgálhatnak azok a startup- és multinacionális cégek, amelyek csatlakoztak a Bill és Melinda Gates Alapítványhoz az Ebola elleni gyógymód feltalálását célzó erőfeszítésekben, illetve azok a vállalkozások is, amelyek napelemek révén biztosítanak áramot eldugott afrikai falvakban.
Amikor az iskolájukat elveszítő gyerekek oktatásáról van szó, a technológia által felkínált lehetőségek minél jobb kihasználásához világos víziókra van szükség. A különböző kezdeményezéseket koordinálni kell, hogy azok ne gátolják egymást.

Az UNHCR már felállított egy munkacsoportot Jordániában annak megvizsgálására, hogy az információs technológia miként hasznosítható a menekültek felsőoktatási tanulmányainak elősegítéséhez. A Global Business Coalition for Education nevű kezdeményezés oktatási intézmények és magánszektorbeli partnercégek együttműködését koordinálja. A májusban megrendezendő isztambuli nemzetközi humanitárius csúcstalálkozó felvezetéseként különböző magáncégek már hozzákezdtek a szükséges források előteremtéséhez, és képességeik kihasználáshoz az innováció előmozdítása céljából.

Amikor az alexandriai könyvtár Krisztus előtt 48-ban leégett, az emberiség nem ment vissza a barlangokba, és nem hagyta abba a tanulást. Ami leégett, az csak a fizikai megnyilvánulása volt az emberi tudásnak. A felfedezés és a fejlődés utáni vágy továbbra is megmaradt. Amikor a lángok kihunytak, elődeink hozzákezdtek az elvesztett tudás visszaszerzéséhez.
A jelenség a történelem során többször megismétlődött, és egyben megadja a választ, miként kell reagálnunk a szíriai könyvtárak és iskolák lerombolására. Ahelyett, hogy azt kérnénk a szíriai gyerekektől, hogy törődjenek bele tanításuk megszűnésébe, a rendelkezésünkre álló legmodernebb eszközökkel kell segítenünk őket az újjáépítésben.

Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org

Kapcsolódó cikkek