A gazdasági optimizmus jelenlegi korlátai
A világgazdasági kilátások most derűsebbnek tűnnek, mint korábban. A nemzetközi pénzügyi intézmények jóval gyorsabb gazdasági növekedést prognosztizálnak idénre 2016-hoz képest. Igazolódnak a derűlátó előrejelzések?
Az IMF friss jelentése a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó, 3,4 százalékos előrejelzését 3,5 százalékra emelte a tavalyi 3,1 százalékos becsült növekedés után. Hasonlóképpen a Brookings-FT TIGER index is a „széles körű és stabil” fellendülés jeleit mutatja. Bár az előrejelzések optimizmusra adnak okot, óvatosnak kell maradnunk, különösen közép- és hosszú távon. Az előrejelzéseket közlő cégeket, hasonlóan a piacokhoz, gyakran a csordaszellem befolyásolja. Minél több elemző vall egy adott véleményt, annál nagyobb az esélye annak, hogy újabb elemzők is ezen irányba fogják alakítani saját előrejelzéseiket.
Mind a Brexit-referendum, mind Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson fokozta a félelmeket egy esetleges gazdasági katasztrófával kapcsolatosan. Mindeddig azonban egyik fejlemény sem váltott ki végzetes következményeket. Éppen ellenkezőleg, a piaci bizalom szintje magas maradt, illetve a beruházások és a fogyasztás élénkülésére vonatkozó várakozások erősödtek.
Ennek ismeretében valóban szólnak észérvek a gazdasági optimizmus mellett. A növekedés azonban továbbra is sérülékeny azon meg nem oldott kérdések miatt, amelyek a korábbi előrejelzéseket folyamatosan lerontották.
Az egyik ilyen kérdés a lassuló termelékenységi növekedés, amely az elmúlt két évtizedben változó mértékben visszafogta a globális gazdasági teljesítményt, és nem látni kedvező jeleket a jövőre nézve sem. A másik megoldatlan ügy a gazdasági egyenlőtlenség, ebben a kérdésben, úgy látszik, jórészt rosszabbodik a helyzet, ahogy a vagyon egyre jobban koncentrálódik a jövedelmi redisztribúció csúcsán lévők kezében. Az egyenlőtlenség várhatóan továbbra is aláássa majd a keresletet, még ha a GDP-növekedés üteme rövid távon fel is gyorsul.
További megoldatlan probléma a klímaváltozás ügye. A világnak meg kellene válaszolnia a hosszú távú növekedésre kiható talán legfőbb kérdést. Miként tud a világgazdaság továbbra is gyors ütemben növekedni anélkül, hogy az átlagos globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet?
Széles körű konszenzus érvényesül a közgazdászok körében arról, hogy a hosszú távú növekedést csak akkor lehet biztosítani, ha az fenntartható és inkluzív. Más szóval, ha a világgazdaság potenciális növekedési szintjét el akarjuk érni (ami az USA-ban és Európában nagyjából 2,5-3 százalékos, míg a feltörekvő gazdaságokban mintegy 5-6 százalékos), akkor vissza kell fordítanunk a jelenleg domináló fontos trendek közül néhányat.
Az egyenlőtlenség terén a sikerhez erősebb és rugalmasabb munkaerőpiacokra van szükség. Emiatt fejlesztenünk kell az oktatási rendszert, hogy az a 21. századi munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ismereteket tudjon nyújtani. Továbbá modern és fenntartható szociális-jóléti rendszert kell kialakítanunk. A migráció kezelésére is megfelelő stratégiára van szükségünk.
A fenntartható növekedésnek még egy feltétele van: ez pedig a viszonylagos béke és biztonság. Ez erős nemzetközi kormányzási keretrendszert követel, amelyben a konfliktusokat tárgyalások és kompromisszumok útján oldják meg, bár az erős védelmi kapacitásoknak is fontos szerepük van a főbb fenyegetésekkel szemben. Döntő fontosságú a multilaterális intézmények megerősítése is, amelyek hosszú időn át fontos stabilizáló szerepet töltöttek be. A fenti tényezők egyikéből sem következik, hogy az idei globális GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések nem válnak majd be. Éppen ellenkezőleg, lehetséges, hogy a világgazdaság még a vártnál is gyorsabb növekedést ér el idén, ha az előrejelzéseket a nyáron felfelé módosítják. Ez a pozitív trend azonban várhatóan csak rövid életű lesz, ha a politikusok a javuló gazdasági helyzet miatt felkínálkozó lehetőséget nem használják ki a mély strukturális kihívások kezelésére, amelyek ha megoldatlanok maradnak, aláássák a hosszú távú növekedést.
Copyright: Project Syndicate, 2017.
www.project-syndicate.org
