BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
jegybankok

Jegybankok szabálykeresőben

Keresik a kiutat a nem szokványos monetáris politika világából a nagy jegybankok, ám több jel utal rá, hogy bevett gyakorlattá válik mindaz, ami korábban rendhagyónak számított.
2017.05.23., kedd 17:47

Keresik a kiutat a nem szokványos monetáris politika világából a nagy jegybankok, ám mind több jel utal rá, hogy bevett gyakorlattá válik mindaz, ami a pénzügyi válság kirobbanása utáni években rendhagyónak számított. Ez önmagában is nagy fordulat, de hatására változnak, finomodnak a célok, hogy a központi bankok hatékonyabban befolyásolhassák a piacokat a krízisek elkerülése végett, s ha ez a törekvés mégsem vezetne sikerre, akkor gyorsabban és immár bevált eszközökkel felszerelkezve avatkozhassanak be.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) két szakértője, Dominic Quint és Pau Rabanal nemrégiben műhelytanulmányban feszegette napjaink monetáris kérdését, hogy vajon konvencionálissá váljanak-e a nem konvencionális politikák (Should Unconventional Monetary Policies Become Conventional?). A válaszuk egyértelmű igen. Emlékeztetnek rá, hogy a Lehman Brothers bukása után a globális összeomlás elkerülése végett a jegybankok a kamatok mérséklésén túl értékpapírokat, köztük nagy mennyiségben állampapírokat vásároltak, likviditási intézkedéseket és refinanszírozási könnyítéseket vezettek be. Ennek nyomán azonban drámai mértékben duzzadt fel a mérlegük. Az amerikai jegybank (Fed) mérlegének mérete az 1955 és 2007 közötti 5,5 százalékos GDP-arányról majdnem 24 százalékra emelkedett. Az angolé 6,5-ről 22,5, az Európai Központi Banké (EKB) 13-ról 34, a japáné a folyamatos küszködés következtében az 1994-es 10-ről 88,7 százalékra dagadt. Ennek ellenére modellszámításaik nyomán az IMF szerzői úgy vélik, hogy ez a gazdag fegyvertár a továbbiakban is alkalmazható, de csak pénzügyi sokkok esetén. Más körülmények között viszont szinte hatástalan.

Ezt az érvelést a saját tapasztalatok alapján lényegében átvette a Fed is. A döntéshozók közül szinte mindenki megszólalt az utóbbi hetekben, azt fejtegetve, hogy a következő válságot felkészültebben kezelheti a jegybank. Annál is inkább, mert a semleges irányadó kamat tartósan alacsony szintre süllyedt a viszonylag lassú növekedés és igen szerény termelékenységbővülés okán, vagyis ha a nominális kamat újra nullára csökken, akkor szükség lesz a mennyiségi lazítás néven ma már jól ismert módszerre is.

A válság előtt a jegybankok nem rendelkeztek közös vagy egységes szabálykönyvvel arra nézve, miként térhetnek le a hagyományos pályáról, s most sincs útmutatójuk, merre és milyen ütemben térjenek oda vissza, ha egyáltalán – írja elemezésében John Nugée, a Bank of England volt vezető munkatársa. Jól érzékelhető, hogy a központi pénzintézetek rendkívül óvatosan ürítik ki az élénkítő csomagokat. A Fed is csak a mennyiségi lazítással hagyott fel, és nagyon lassan emelgeti a kamatot, de a semleges reálkamat így is negatív. Az EKB még csak töpreng az eszközvásárlások mérséklésén. És nagy dilemma, mi legyen a hatalmas mérleggel, valóban érdemes-e a válság előtti szintre visszamenni. A Fed vezetői szerint nem, a mostani szint felére lehet talán visszaereszkedni, ami kétszerese lesz a 2008 előttinek. De legalább ilyen fontos, s a jövőre nézve legalább ennyire maghatározó az is, amiről John Williams, a San Franciscó-i Fed elnöke beszél: hogy az inflációs célkövető politikát is fel kéne adni, s helyette inkább az árszínvonalat őrizni hosszú idő átlagában, így az emberek évtizedekre előre tudnának tervezni. New York-i előadásában e hónap elején levezette, hogy ha a Fed már jóval korábban ilyen célt tűzött volna maga elé, elkerülhető lett volna a hetvenes évek stagflációja. S erről most érdemes gondolkodni, amikor elég jó a helyzet.

Európában – érvel Lorenzo Bini Smaghi, az EKB volt igazgatósági tagja – az intézményi keret miatt kevésbé alkalmas a helyzet az innovációra, s az Egyesült Államokhoz képest nagy késéssel a mennyiségi lazítást is csak úgy lehetett megindítani, hogy a tagországok előbb megkötötték a fiskális paktumot és megegyeztek a bankunióról. De ez megtörtént. A konjunktúra és a sebezhetőség eltérő állapotában lévő gazdaságokra tekintettel azonban az EKB-nak egyelőre teljes fegyverzetben kell támogatnia az euróövezet gazdaságait, s ennek tudatában hozzájárulnia a jegybanki szabálykönyv megalkotásához.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.