Az újonnan megjelent, közterületi reklámfelületekkel foglalkozó kormányrendeletről egyre többen beszélnek, ám még mindig sok a félreértés körülötte, leginkább hatálybalépése kapcsán. Fontos tisztázni, hogy 2020. december 31-ig alapvetően semmilyen komoly változás nem lesz látható az óriásplakát-piacon, a tervezett kampányok zökkenőmentesen megvalósíthatók.
De miről is van szó? A rendelet szerint 2020. december 31-től csupán azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak közterületen, amelyek megfelelnek az új szabályozásnak, emellett 2017. május 28-tól már csak önkormányzati engedéllyel helyezhetők ki kizárólag közterületre a településképi rendeletnek megfelelő új reklámfelületek, 2021. január 1-jétől pedig csak önkormányzati-állami tulajdonú területeken (közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon) lehet majd engedéllyel hirdetni. A korábbi tervezettel ellentétben most három és fél év áll a médiacégek rendelkezésére, hogy a világ más országaihoz hasonlóan új eszközöket fejlesszenek, telepítsenek. Úgy gondoljuk, hogy ez az idő elég az átállásra.
Mindezek mellett a kormányrendelet hosszú távon várható hatásait két szemszögből érdemes vizsgálni. Egyfelől az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csökkenjen a reklámzaj: kevesebb, de sokkal minőségibb felület álljon a hirdetők rendelkezésére, és végre elinduljunk a „clean city” irányába. A koncepció lényege, hogy a városban élők számára olyan élhető, innovatív, intelligens megoldásokat hozzon létre, amelyek hozzájárulnak a rendezett városkép kialakításához is. Másfelől a törvényi változás az egyes cégek piacról történő kivonulását is magával hozhatja.
A módosítás révén alighanem egy teljes körű technológiai megújulásnak lehetünk szemtanúi az out-of-home piacon. Az óriásplakátoknál az egyik leglényegesebb változást valószínűleg a méretkorlátozás jelenti; a most itthon használt, sztenderd 12 négyzetméteresek helyett a jövőben maximálisan 9 négyzetméteresek használhatók. Az utasvárókban vagy azok környékén elhelyezett 2 négyzetméteres citylight plakátok után ez a leggyakrabban használt méret az európai nagyvárosokban is (például Párizs, Prága, Berlin, Pozsony, Salzburg, Zürich). A fejlesztések során a legfontosabb, hogy olyan modern megjelenésű eszközök váltsák az óriásplakátokat, melyek beleillenek a már korábban vázolt „clean city” koncepcióba, amely Nyugat-Európa mellett már Dél-Amerika több városában is sikeresen megvalósult. E trendek villámgyorsan terjednek világszerte, hisz amellett, hogy a városban élők számára olyan funkcionalitást biztosító utcabútorokat (például utasváró, 8-9 négyzetméteres városi reklámtábla, digitális tájékoztató berendezések) teremtenek meg, amelyek hozzájárulnak a városok fejlődéséhez, okosabbá tételéhez, a hirdetőket is kreatívabban tudják kiszolgálni.
Fontos azonban figyelembe venni a másik oldalt is, hiszen ez az átállás jelentős beruházást követel meg minden piaci szereplőtől. Számos cégnél milliárdos nagyságrendű bevételkiesés fog bekövetkezni, nem beszélve a plakátok elbontásának költségéről, így jól látható, hogy ez a módosítás különböző mértékben ugyan, de 2021-től az egész szektort érinteni fogja.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a cikk elején említett szabályozások után kevesebb reklám marad, de azok minőségi, jó helyre pozicionált, a városi környezetbe megfelelően illeszkedő felületek lesznek. Meglátásunk szerint az elmúlt egy-két évben elkezdődött fejlődés rohamosan fel fog gyorsulni, ami hatalmas lehetőségeket biztosít mind az out-of-home médiacégek, mind a hirdetők számára.
