Hogyan csökkentsük cégünk felelősségét?

Idén nyár végén olyan hírek jelentek meg, hogy a jogszabályok újabb területeken tették kötelezővé a szakmai felelősségbiztosításokat. Azután kiderült, sokan félreértelmezték a szabályozást. Mit tud ilyen helyzetben tenni egy biztosító?

Azt gondolom, nem akkora baj, hogy lett egy kis zaj a vállalati biztosítások körül, hiszen ezen a területen még jelentősen le vagyunk maradva Európától. Nem ismerem a jogalkotók gondolatait, de úgy vélem, sok területen épp azért kerül elő újabban a biztosítási szerződések előírása, mert egyre többen érzik, hogy szükség van az adott tevékenységhez olyan garanciális védelemre, amilyet például egy szakmai felelősségbiztosítás tud nyújtani. Ami a konkrét esetet, a gáz- és vízközműbekötési munkák biztosítását illeti: a jogalkotó által megkövetelt fedezet általános vállalati vagyonbiztosításban nyújtott fedezetekkel, vagy épp az ilyen szerződésekhez könnyen köthető építés-szerelési biztosítással vagy felelősségbiztosítással könnyen teljesíthető.

Hogyan áll Magyarországon a vállalati felelősségbiztosítások helyzete?

A mihez képest kérdését kell felvetnünk. Bár a biztosítók széles körű felelősségbiztosítási kínálattal rendelkeznek – egyaránt megtalálhatók tevékenységi, üzemi baleseti és egyéb munkáltatói, termék- és szolgáltatás-felelősségbiztosítások a kínálatban –, ezek igénybevétele ma még leginkább annak függvénye, hogy valaki megköveteli-e őket. Bizonyos szakmák esetében jogszabály írja elő, vagy épp a szakmai szervezet, kamara által a tagság feltételeként megkövetelik a szakmai felelősségbiztosítások meglétét – itt természetesen magasabb az arány. Ügyféligény persze a legtöbb szolgáltatás kapcsán lenne ilyen termékre, ám fontos azt is látni: a károkozás mértéke is sokszor behatárolja, lehet-e felelősségbiztosításban gondolkodni. Sok esetben rendkívül nehéz a valós károkozási mértéket felmérni – legyen itt elég csak az iszapömlésre utalnom. Tény, hogy a MAL Zrt. felelősségbiztosítása messze nem volt megfelelő, ám ha a sajnálatosan bekövetkezett worst case scenarióhoz árazták volna a biztosítók a biztosítás díját, nem tudta volna kitermelni az üzem. A legnagyobb gondot ezen a területen épp az okozza, hogy a biztosítás megkötésekor nem állnak rendelkezésre megfelelő szinten múltbéli adatok, amelyek alapján valóban jó kalkuláció lenne készíthető. Az előttünk álló évek legnagyobb kérdése a kiberkockázat kezelése lesz: ma egy számítógépes támadással repülőterek vagy épp közműszolgáltatók tevékenysége állhat le – miként erre már volt példa. De említhetnénk a Petya zsarolóvírust, amely Ukrajna egész gazdaságában (és még a környező országokban is) általános gondokat okozott. Ezek a programok gépről gépre terjednek, egyik cég fertőzheti a másikat – kérdés: kié a felelősség ilyen esetekben?

A válság során a cégek az elsők között mondták fel biztosításaikat, hogy költséget csökkentsenek. Mennyire fordult ez vissza most – kötnek-e biztosítást ma a cégek akkor is, ha nem kötelező?

Szerényen, de emelkedik a vállalati biztosítások száma – a penetráció ugyanakkor még mindig alatta marad a nyugat-európai szinteknek. Ha csak a ma működő 530 ezer társas vállalkozáshoz mérjük a 168 ezer vállalati vagyonbiztosítási kötvényt, látható, hogy nem állunk túl jól. Az viszont érezhető, hogy a nagyvállalati körben nincs új piac: a fejlődés sokkal inkább a kis- és középvállalatok irányából lehetséges. Ezt támasztják alá a felügyeleti eredmények is: a szerződésszám-növekedés hajtóereje ez a kör. Fontos látni, hogy a kkv-üzletek „aprópénznek” számítanak: bár a 168 ezer vállalati vagyonszerződés 70 százaléka köthető a kkv-khoz, az innen nyert idei első félévi 8,4 milliárd forintos díjbevétel csak negyede az üzletág teljes bevételeinek. De, hogy van potenciál ebben a szegmensben, azt azért jól mutatja, hogy a kkv-vagyonbiztosításokból származó díjbevétele az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott. Mi is erre alapoztunk, amikor elhatároztuk, hogy új alapokra helyezzük a vállalati üzletágunk működését.

Az Aegon nagy hagyományokkal és jelentős részesedéssel rendelkezik a lakossági vagyonbiztosítások terén – a kkv-kat a retail piachoz hasonló „dobozos” termékekkel igyekeznek kiszolgálni?

Már a lakossági üzletágban sem lehet standard termékekkel sikert elérni – alapvető ügyféligény a konstrukciók testre szabása. Az e téren megszerzett tapasztalatunk ugyanakkor sokat segíthet abban, hogy egyrészt jól tudjuk azonosítani a potenciális kockázatokat, amelyekre a vállalkozói körnek szüksége van, és ezekre a kockázatokra ár/érték arányban a legmegfelelőbb fedezetet biztosító kiegészítő termékeket állítsuk össze.

Az ügyfél aligha tud, vagy akar majd válogatni…

A vállalati biztosítások 80 százaléka alkuszi kapcsolatokon keresztül köttetik, a partnereinknek nem új a modulrendszerű megoldás, kifejezetten igénylik is ezt. Minél jobban tudjuk segíteni a munkájukat azzal, hogy az ügyfél igényeire szabott fedezeteket adunk, annál jobban tudják felmutatni partnereik felé, hogy valóban az érdekeiket szem előtt tartva állítják össze a számukra megfelelő szolgáltatási csomagot. De hasonló okból szerethetik ezt a megoldást az Aegon saját értékesítői is. E téren is nagy változások történtek az Aegonnál. Hogy mást ne mondjak, mi is törekszünk a partnerek egyablakos kiszolgálására, azaz arra, hogy partnerünk minden nálunk levő biztosítását együtt tudja kezelni. Ennek nyomán itt benn, a biztosítónál is közös irányítás alá került a vállalati biztosítási terület, s megerősítettük a csapatunkat. A célunk az, hogy rövid időn belül megduplázzuk az üzletágban meglévő, termékektől függően 2-5 százalékos piaci részesedésünket.