Vélemény

A hazai beszállítók erőforrásaira támaszkodik a Heineken Hungária

A béremelés növelte a belső fogyasztást, ami a söriparnak is kedvezett, az ágazat jövedelmezősége kapcsán azonban folytatni kell a párbeszédet a szabályozói környezetről – mondta a Világgazdaságnak José Matthijsse, a Heineken Hungária vezérigazgatója, aki a munkaerőhiány kezeléséről és a di­gi­talizáció előnyeiről is beszélt.

Milyen éve volt tavaly a Heineken Hungáriának?

Bár az időjárás jó hatással volt a sörfogyasztásra, ezen a piacon az 1-2 százalékos növekedésért is nagyon meg kell dolgozni. Az előzetes adatok tükrében annyit mondhatok, hogy 2017 a prémiumsörök éve volt, de a középáras termékek szegmense is stabilizálódott. Jó ütemben jelentünk meg az újdonságainkkal, így a Soproni IPA hamar a nyár slágere lett, de az általunk forgalmazott belga apátsági ale sörnek, a szintén belga meggysörnek és az alkoholmentes Heinekennek is kedvező volt a fogadtatása.

A Soproni IPA valóban berobbant a köztudatba. Piaci rést találtak?

A nagy gyártók közül elsőként jelentünk meg a piacon felső erjesztésű sörrel, ami a megszokottól teljesen más gyártási technológiát és eszközöket igényelt. Abban a tekintetben is új vizekre eveztünk, hogy a mainstream sörök professzionális gyártási technológiájával, de a kézművesekre jellemző aprólékos igényességgel hoztuk létre. A termékfejlesztés során sörmesterünk, Lehmajer Viktor irányításával szakembereink kibontakoztathatták a kreativitásukat. Emellett a Soproni IPA sikeréhez hozzájárult a komlórakéta is, amely a hidegkomlózás nagyüzemi gyártását tette lehetővé. Ez a magyar FlowSystems fejlesztése; a cég 2013 óta a Heineken Hungária partnere.

José Matthijsse, a Heineken Hungária vezérigazgatója
Fotó: Kallus György

Mekkora értékű további beruházásokat terveznek Magyarországon?

Minden évben legalább 10 millió eurót, azaz 3 milliárd forintot fordítunk bővítésekre, fejlesztésekre, de ahogy például 2015-ben, a csomagolóüzem kapacitásbővítésekor, úgy idén és jövőre is ennél az összegnél 30-40 százalékkal többet fektetünk vállalatunk, főként a soproni sörgyár hatékonyságnövelésébe, modernizálásába.

A növekvő kapacitásokkal együtt a magyar beszállítók is nagyobb teret kaphatnak?

A helyi beszerzések túlsúlyának köszönhetően cégünk eddig is a magyar mezőgazdaság kiemelt partnere volt. Ma már az alapanyagok több mint 90 százaléka hazai beszállítóktól származik, de például a Soproni Klasszikus sör száz százalékban magyar árpa felhasználásával készül, így az alacsony vegyszerhasználat miatt kiemelkedő minőségű. Mindez évente 26 ezer tonna sörárpát jelent, ami a hazai termés több mint ötöde, de a cidergyártáshoz szükséges 65 ezer tonna magyar alma is meghaladja a piac tizedét. Mostantól pedig a megszokott ízvilággal, de új recept szerint készül a Soproni Radler is, kizárólag magyar beszállítóktól származó meghatározó ízek, például meggy vagy bodza hozzáadásával.

Mennyire elégedett a vállalat az üzleti környezettel, az adózási feltételekkel?

A és a garantált bérminimum növelése láthatóan felpörgette a belső fogyasztást. Nekünk ez azért különösen fontos, mert legfeljebb az árbevételünk 10-12 százaléka származik exportból, a fennmaradó rész, a fő láb a hazai értékesítésé. A söripart terhelő közterhek terén viszont bízunk benne, hogy eredményre vezet a kormánnyal az eddigi nyílt és őszinte párbeszéd, hisz amíg a válság előtt 34 százalék volt egy egységnyi sör adótartalma, addig ma már 42 százalék, pedig a fogyasztói árak időközben számottevően nem emelkedtek. Ezért bízunk például abban, hogy a csapolt sörre is rövidesen kiterjesztik a kedvezményes étkezőhelyi áfát, amelynek mértéke 27 százalékról előbb tavaly 18, majd idén 5 százalékra mérséklődött. Bízunk a jogszabályi környezet kedvező alakulásában, de közben a meglévő erőforrásainkkal mi magunk is mindent megteszünk a további növekedésért, fejlődésért.

A magyar piacon jelen lévő nemzetközi vállalatoknak a munkahelyteremtés az egyik fő értékmérőjük. Hogy állnak ezen a téren?

A legutóbbi rendelkezésre álló adatok szerint a Heineken Hungária magyarországi tevékenysége közel hatezer munkahely megteremtéséhez, illetve megtartásához járul hozzá. Mintegy ötszáz főt foglalkoztatunk, további csaknem négyszázötven munkahelyet teremtettünk közvetlenül, valamint hozzávetőleg ötezer fő foglalkoztatásához járulunk hozzá az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa szegmensben.

Meggyőző számok. Ennek ellenére iparágtól és cégmérettől függetlenül majdnem mindenütt felüti a fejét a munkaerőhiány. Hogyan birkóznak meg vele?

Tíz-tizenöt pozíció most is betöltésre vár, sokszor informatikust vagy könyvelőt ugyanúgy nehéz találni, mint gépkezelőt vagy karbantartót. Arra törekszünk, hogy vonzó munkáltatóként tekintsenek ránk. Azt tapasztaljuk, hogy a versenyképes bér mellett minden eddiginél fontosabb szempont az inspiráló munkakörnyezet és a dolgozók megbecsülése, ám a szakmai képzések szerepe is felértékelődött. Ezért kiemelt figyelmet szentelünk e területeknek.

Ellentétes előjellel ugyan, de ahogy a munkaerőhiány, úgy a digitalizáció és a robotika is széles körben terjed. Mit jelent a Heinekennek az innováció?

A lehető leginnovatívabb ipar 4.0-s megoldásokat alkalmazzuk. A sörgyártás egyes folyamatairól több információ áll rendelkezésünkre, mint korábban bármikor, ezeket elemezve pedig még hatékonyabb lehet a termelés, és minimálisra csökkenthető a hibák előfordulása. Az innováció szerves részét alkotja a képzéseinknek is, mérnökeink kompetenciáit, készségeit már virtuálisvalóság-alapú tréningekkel fejlesztjük. De az is érdekes példa, hogy a kollégáink egy része a Vemoco telematikai, flottaüzemeltetési rendszerét használja, amely a jármű, az okostelefon és a szolgáltatóközpont összekapcsolásával folyamatos vezetéstechnikai értékelést ad. Ez biztonságosabbá és olcsóbbá teszi a gépjárműhasználatot.

Budapesten van a vállalat központja, maga a sörgyártás pedig Sopronra összpontosul, de mi lesz a martfűi telephely sorsa?

A martfűi bázis erőforrásaira ezután nem a sörfőzésben, hanem főleg disztribúciós és logisztikai központként számítunk; az ország keleti felének ellátásában így is fontos szerepet tölt be. Ehhez a döntéshez két meghatározó trend együttes jelenléte vezetett. Az egyik az, hogy a csomagolások terén a dobozos kiszerelés fölénye egyre nagyobb az üvegessel szemben, a másik pedig olyan prémiummárkák piacának erősödése, melyek előállításához Martfűn nem állnak rendelkezésre a technikai feltételek, Sopronban viszont igen.

Márkaépítés szempontjából milyen eseményekre koncentrálnak az idén?

Továbbra is jelen leszünk több nagy zenei fesztiválon, amilyen például a VOLT, a Balaton Sound, az EFOTT és a Strand Fesztivál, de a kisebb gasztronómiai és kulturális események felé is nyitottak vagyunk. Az említett rendezvényeken a Soproni és a Heineken sörök mellett a Strongbow márka révén a cider is nagyobb hangsúlyt kaphat. A sportesemények is fontosak számunkra, de ezek irányát alapvetően a globális szerződések határozzák meg, így a labdarúgó Bajnokok Ligája és a Forma–1 esetében is. Utóbbi azért különösen érdekes, mert a Magyar Nagydíj is ott van a versenynaptárban, igyekszünk évről évre fokozni jelenlétünket a magyarországi futamon.

Kongói DK, Haiti, Magyarország

A holland anyacégnél José Matthijsse 2000-ben csatlakozott a Heinekenhez, azóta három kontinensen tevékenykedett a gyártás, a és a cégvezetés területén. Mielőtt 2016. március 15-én átvette volna a magyar leányvállalat irányítását, négy évig a karibi térségben, Haitin dolgozott, ahol szintén vezérigazgatóként egyik legjelentősebb feladata a helyi beszállítókkal, elsősorban farmerekkel kialakítandó szoros együttműködés, a termelési láncba való integrálásuk volt. Haiti előtt pedig Közép-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban dolgozott kereskedelmi igazgatóként. José Matthijsse csaknem két éve azzal a céllal állt a Heineken Hungária élére, hogy folytassa a hazai beszállítókat előnyben részesítő kezdeményezéseket, továbbá elkötelezett a helyi közösségek segítése iránt is. | VG

 

Heineken José Matthijsse
Kapcsolódó cikkek