A Nagy Testvér a pénzügyeinkre is figyel?
Internethasználóként valamennyien szembesültünk már a furcsa érzéssel, amikor hirtelen felvillan egy reklám, benne az egyébként épp a vágyaink között szereplő termék hirdetésével. Természetesen arról még nincs szó, hogy a gépek gondolatolvasók lennének, de az információtechnológia (IT) fejlődésével fogyasztási és egyéb szokásaink alapján egyre több cég képes egyénre szabott szolgáltatásokkal megkeresni az ügyfeleket. A folyamat várhatóan nem áll meg a fogyasztási javaknál. Mint azt már napjainkban is láthatjuk, a nagy IT-cégek egyre aktívabban fognak megjelenni a pénzügyi szolgáltatások piacán is. Könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül már pénzügyi innovációkról is kapunk majd ajánlatokat, ahol a hirdetők a tradicionális bankok helyett egyre inkább korunk IT-cégei lesznek.
A bigtech forradalomnak (az a jelenség, amikor óriási ügyféladatbázisokkal rendelkező cégek modern adatelemzési módszerekkel nyújtanak egyre szélesebb spektrumon szolgáltatásokat) a pénzügyi szolgáltatásokban történő elterjedését több trend és aktuális tényező együttállása segíti. A hosszabb távú trendek közül a legfontosabb a számítási kapacitások rohamos fejlődése. Ezzel egy időben a fogyasztási szokások is átalakulnak, és vásárlásaink egyre nagyobb hányada immár az interneten keresztül történik. Aktuális jelenségként a legutóbbi globális pénzügyi válság következményei is az új piaci szereplők megjelenését segítik. Ennek oka egyrészt a bankrendszert érintő szabályozások általános szigorodása, másrészt a bankolással kapcsolatos attitűd megváltozása – főleg az újításokra leginkább fogékony fiatal generációknál.
Az innovációk egyszerre nyitnak meg lehetőségeket és állítanak új kihívások elé. A bigtech újítások legnagyobb előnye a bankolást a kezdetektől fogva jellemző, úgynevezett aszimmetrikus információk problémájának oldása. A probléma lényege, hogy például egy hitelügyletnél a bankok a hitelfelvevők hitelképességéről csak korlátozott információkkal rendelkeznek. Bár megpróbálnak a lehető legszélesebb bázison adatokat gyűjteni a hitelkockázatok megítéléséhez, ez a legtöbb esetben még kimerül a rendszeres időközönként készült vállalati beszámolók, jövedelemigazolások és egyéb számlaforgalmak elemzésében. Az információs bizonytalanság „ára” a magasabb ügyfélkamat, ez az esetek többségében kiegészül még a megfelelő fedezet felmutatásának igényével is.
A modern, digitális korban a biztosítékot egyre inkább az ügyfelekről elérhető, széles körű információk jelentik. Képzeljünk el egy olyan hálózatot, amely a nap 24 órájában egy rendszerben kezeli beérkező jövedelmeinket, átutalásainkat, fogyasztási, beruházási és megtakarítási döntéseinket. Ebben a rendszerben szinte percről percre elvégezhető az ügyfél hitelképességének értékelése, és ennek figyelembevételével személyre szabott ajánlatok készíthetők vagy épp a korábbi ajánlatok módosíthatók. Az óriási méretű, naprakész adatbázisok használatával csökkenthetők a pénzügyi közvetítés költségei, amivel az Amazonhoz, a Google-hoz vagy épp az Alibabához hasonló IT-óriások jókora versenyelőnyre tehetnek szert a hagyományos bankokkal szemben. A kihívások leginkább felügyeleti, kiberbiztonsági és adatvédelmi oldalról jelentkeznek.
A pénzügyi válságok története számos alkalommal bizonyította, hogy egy-egy innováció a következő válságok gyökerét is magában hordozhatja. Ezúttal olyan vállalatokat kell majd hatékonyan kezelni, amelyek szinte teljes egészében a globális virtuális térben léteznek. Az innovátorok és a szabályozó hatóságok közötti verseny még csak most kezdődik. Egy azonban már most biztos: a pénzügyi közvetítés fejlődésének útján a fintech után érdemes lesz egyre nagyobb figyelmet szentelni a bigtechnek.
